Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

Rácsos ablakimba Kis madár hegedűi, Kis madár hegedűl, Repülj a babámhoz, Maga van egyedül. 6. Látod babám amott Azt a száraz nyárfát, Azt a száraz nyárfát, Majd ha a' kizöldel, Akkor megyék hozzád. Ha kérdi, hol vagyok? Mondjad, hogy rab vagyok, Mondjad, hogy rab vagyok, Kilenc fontos vasat Már cl is koptatok. 7. Kizöldelt már a fám, Várom a galambom, De soká gyön hozzám. Várom a galambom, De soká gyön hozzám. Nincs keserűbb kenyér, Mint a szegény rabé, Mint a szegény rabé, Könnyűvel áztatja, Ugy eszi még szegény. 8. A folyóka fának Fehér a levele, Fehér a levele, Ha lehull a fődre, Változik a színe. Jobb lett vóna anyám Követ szültél vóna, Követ szültél vóna, Édes tejed helyett Mérget adtál vóna. 9. Enyém is változik A váci tömlöcbe, A váci tömlöcbe, Mer' én a babámtul El vagyok rekesztve. A régi stílus erőteljességét, eleven erejét mutatja az is, hogy még summásdalt és párosítót is énekelnek Sályban régi stílusú dallammal. Egyben annak is bizonysága, hogy a sályi nép mennyire magáénak érzi ezt a dallamvilágot. A summásdalban szereplő Jánosi falu azért került a szövegbe, mert ebbe a gömöri faluba sokat jártak sályi summások. Talán ez a közvetlen kapcsolat is magyarázza a földrajzi „szomszédságon" kívül azt, hogy a borsodi Sály és Gömör megye dalkincsében sok a közös vonás.

1 u 111 UJVÁRY Zoltán 1980. 181