Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

Azonban még ebben az évben Györkénél csatát veszt, s újra menekülnie kell Erdélybe. 1678 őszén Thököly Imre áll a kuruc hadak élére. Szepessy Pál csatlakozik hozzá. Egyik főembere, hűséges segítőtársa lesz. Vele harcol csatáiban. Az 1683-i kassai és később a tállyai rendi országgyűlésen a katonai jellegű fejedelmi központosítás politikáját képviseli a nemességgel szemben. Míg Thököly kezében volt a hatalom, birtokai, köztük a sályi is, Szepessy Pál tulajdonában voltak. Bár a hadjáratok és a politikai tevékenység miatt nem sok ideje maradhatott a velük való törődésre. Ezt bizonyára felesége, Zsuzsanna asszony pótolta. A halál 1685-ben ónodon érte. Miskolcon temették el. így már nem érte meg Thököly szabadságharcának bukását, mely maga után vonta birtokainak a Habsburg uralkodó általi újabb elkobzását. Erről már Pál fia írja naplójába a következő sorokat: „Már akkor szegény apám uram meghalván, a Kamara minden jószágunkat confiscalta, nem hagyván meg szegény Asszonyom Anyámnak és nekünk árváinak csak egy talpalattnyi jószágot, vagy annyi élést sem, amellyel csak egy napja is megélhettünk volna, hanem keserves szükségre jutottunk."

53 Ifj. Szepessy Pál a lengyel király támogatásával valamint váltságdíjak fizetésével, s főként édesapja kuruc magatartásával való szembefordulással visszaszerzi elkobzott birtokait, így a sályit is. A sályi jószágnak „én forgattam dolgait Asszonyom Anyámmal", - írja naplójába ifj. Szepessy Pál. Sályi tartózkodásának ma is meglévő emléke az az úrasztali cinkanna és keresztelő tál, melyet 1690-ben ajándékoz a sályi ref. egyháznak. Ez az egyház legrégibb emléke. Azt bizonyítja, hogy 1690-ben önálló sályi ref. egyháznak, sőt templomának is kellett lennie, melyben az úrasztali edényeket használták. 1705-ben már harangja is van a ref. templomnak. Valószínűleg ez is ifj. Szepessy Pál ajándéka. Melléje 1710-ben Csuda Zsuzsanna még egyet öntet az akkor uralkodott kolerától való szerencsés megszabadulása emlékére.

54 171 l-ben meghal Kakasfalvi Csuda Zsuzsanna. A hagyomány azt tartja,hogy a mai ref. templom úrasztala alatt lévő sírboltban van eltemetve. Itt állott a régi templom is. Zsuzsanna gyermekei megosztoznak a birtokokon. A sályi birtokot János kapja „ ... minden hozzá tartozandó appertinentiájával és praediumbeli részekkel, odavaló két malmokkal és egy Törővel.

55 Szepessy János még ez évben harangot öntet a sályi ref. egyháznak, 1713-ban pedig templomot építtet. Helyesebben újjáépítteti a régit, melynek kő ajtókeretét 1826-ban, a templom összedőlése után beépítik az 1826-tól 1845-ig épülő, ma is meglévő templom falába. Felirata: G n s D m s Joh. Szepesi D M fieri curavit in A o 1713. Magyarul: ,,E ház újjáépítéséről gondoskodott Nemes Szepesi János az 1713. esztendőben." Az első templomot valószínűleg /I./ Szepessy Pál és Csuda Zsuzsanna építtette. Ennek tornyába kerülhetett az 1705-ben, 10-ben és 11-ben öntetett harang. Három harangot aligha öntettek volna, ha nincsen templom. A templom megjelenése a lakosság számának megnövekedését is mutatja. Erre a dicalis összeírásokból is tudunk már következtetni. Azért nem a teljes lakosságról tudósítanak a dicalis összeírások, mert csak az adózók adatait tüntetik fel. Nem szerepel azonban rajtuk a földesúr, az adót, tizedet nem fizető nemes, a pap, s ha van, a tanító. Meg a jobbágyok sem, mert ők meg robottal, természetbeni munkával és tizeddel tartoznak az uraságnak a használatra kapott földért. Csak az u.n. libertinusok meg taksások (bért fizetők) névsorát, adatait tartalmazzák ezek az adóösszeírások. 1700-ban az ónodi járáshoz tartozó 52 KENYERES Agnes 1967. 762. 53 Ifj. NÉGYESI SZEPESSY Pál naplója 54 ÉDES Ábrahám 1898. 55 DÖMÖTÖR Sándor 1979. 64. 16