Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

napvilágra került királyi levél megdönti Borovszky és más történészek azon állítá; Mtogy a sályi Tibold család flú ága a XV. században kihalt, mert e szerint a Sályi Tibold Zsigmond 1655-ben még élt. ö volt az utolsó Sályi Tibold, vele halt ki ez a család az 1660. évben."

40 Ezt a királyi levelet gyermekkoromban magam is láttam. Sajnos a második világháború alatt nyoma veszett. De hogy valóban megvolt, bizonyítja ifjabb Szepessy Pálnak, Csuda Zsuzsanna és második férje, Négyesi Szepessy Pál fiának naplója is. Ennek 21 oldalán ír édesanyjának és első férjének egyezségéről, a 3000 forintról és az írás „confirmáltatásáról" (megerősítéséről). így szól a naplórészlet: „Sályi Jószág dolgai folyása s folytatása. Ezen jószágot jó emlékezetű édes Uram Atyám, üdősbik Szepesy Pál Uram Asszonyom Anyámmal Nemzetes Csuda Susánna Asszonnyal az Tibolt Leányoktul és azoknak succcsoritul (örökösétül) egynéhány Ezerekben accipiálván (megvásárolván) s mind azokban mind ezekben is egész securitást (biztonságot) nem remélvén fordítottam elmémet mint üdősbik attyafi arra, miképpen ennyi szüléméktől exolvált (kifizetett) pénzük után lehessen securitásunk ezen Sályi jószágokban. Az mit ezen dolog végben vitelében munkállódtam eképpen: Elsőben felly ül említett Asszonyom Anyám első ura s férje néhai Sályi Tibold Zsigmond uram tett káptalanban három Ezer forintokig való fassiót (egyezséget) ő kegyelmének, ezen fassiót confirmáltattam az Felséges Leopold Császárral."

4 Kakasfalvi Csuda Zsuzsanna még fiatal lehetett, mikor első férjet, Sályi Tibold Zsigmondot elvesztette, mert még utána 51 évet élt. Kár, hogy alig van adatunk erről az érdekes asszonyról. Jóformán csak annyit tudunk róla, amennyit fia naplója, meg a sályi ref. egyház protocolluma jegyez fel (ez is csak a XIX.sz. végéről való). Családja Erdélyből, a Nagyszeben környékén lévő Kakasfalvárói származik. A Csuda nevet a szájhagyomány szerint azért kapta, mert „koraszülöttként, hogy élni maradjon, meleg disznóhájba göngyölítve nevekedett fel az anyja méhében töltendett időig."

42 Aztán jó ideig semmit sem tudunk róla. Azt sem, hogy az erdélyi leány hogyan ismerkedett meg a Bükkalján lakó utolsó sályi örsúr ivadékkal, akinek felesége lett. Férje halála után rövidesen, talán még 1661 ben ismét férjhez megy Négyesi Szepessy Pálhoz. „A Szepessy család Borsod vármegye régi előkelő, birtokos nemesi család, amely a hajdani Bihar és Szatmár megyében virágzott Szepessyektől eredeztetik. Bihar megyében feküdt Szepes nevű helység ... melyről annak egykori birtokosa, a Szepessy család nevét vette." A család évszázadok óta fontos szerepet töltött be az ország életében. Országgyűlések jegyzőkönyveiben találjuk nevüket.

43 A XVI. századi török harcokban is kitüntetik magukat a Szepessyek, ezért Buda körül királyi birtokokat kapnak. Innen csak Buda eleste után költöznek Egerbe. Ekkor szerzik meg a Tisza melletti Négyes falut, melytől aztán nemesi előnevüket vették. Eger várának 1552-iki védelmében úgy tudjuk, hét Szepessy esett el. Az életben maradottak ezután Miskolcra költöznek, s a Meggyesalja nevű utcában telepednek le. Szepessy Pál nagyapjáról is azt olvashatjuk, hogy 1618-ban Borsod megye országgyűlési követe, édesapja, György pedig 1641-ben mint Borsod vármegye esküdtje hivataloskodott.

44 (I.) Pálról pedig 1659-ben jegyzik fel, hogy ő az országgyűlésen a vármegye követe.

45 40 BARSI Lajos 1930. 41 NÉGYESI SZEPESSY Pál naplója. B.-A.-Z. megyei Levéltár 21. 42 A sályi reformált Egyház Igazgató Tanácsának Jegyzőkönyve. Kezdve 1876 május 7 dikén Édes Ábrahám lelkész által. 1-2. (Értesüléseit Kakasfalvi Csuda Zsuzsanna leszármazottaitól, a hajdani Négyesi Szepessy uradalom akkori tulajdonosaitól vette.) 43 NAGY Iván 1863. 667. 44 NAGY Iván 1863. 668. 45 BOROVSZKY Samu 1909. 360. 14