Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

46. kép: Mázsálás gépeléskor A gabona tisztítása. A hagyományos szemnyerési eljárások (nyomtatás, kézi cséplés) szükségessé tették a szemnek a hozzá keveredett szennyeződésektől (szálka, pelyva, szalmatöredékek stb.), valamint a gyomnövények magvaitól való megtisztítását. A tisztítás egy részét elraktározás előtt végezték. Leginkább azonban őrlés és vetés előtt került sor a szem alaposabb tisztítására, főként a por, a talajszennyeződések és az üszök eltávolítására. A tokiász termékeinek eltávolítása részben a széláramlat, részben a tehetetlenség, részben mechanikai eszközök felhasználásával történt. A talaj és gombaszennyeződés vagy mosással, vagy kézi válogatással. A járgányos cséplőgépek nem végezték el a szem tisztítását. Mellettük szükség volt a hagyományos tisztításra. A múlt század 60-70—

es éveitől a szem tisztítására különböző kézi hajtású gépi berendezések kerültek forgalomba. Ezek földmívelő népünk körében szinte napjainkig megmaradtak annak ellenére, hogy a gőz és motoros cséplőgépek elterjedésével ezekre a tisztító szerkezetekre már nem volt szükség. A nyomtatott, vagy cséphadaróval elcsépelt gabona szérűbeli csomójának garmada volt a neve. A tisztítatlan garmada nagy tórekbő\,kis törekből vagy péjvábó\,meg szemből állott. A nagy törek között ott volt a szálka (tokiász). A pelyva között ez már nincsen, ezért lehet etetni a jószággal, mert nem szúrja meg a száját. A legrégibb és legprimitívebb tisztítási mód a szabadszérűn való szórás volt, melyet Sályban inkább szelelésnek neveztek. Leginkább a Nagykapuhoz jártak szelelni. Mikor még nem volt kézi rosta, akkor ment a lapáttal való szelelés. „Isten őrizze már még tűle az utókort" — jegyzi meg Horváth János. A szemet a garmadából teknőbe szedték, s kivitték a Nagykapuhoz. Nem minden nap lehetett szelelni. A szelet is várták, meg azt is, hogy nagyobb csomó jöjjön össze a szelelésre. Ha több volt, kocsiba szedték és azzal vitték ki a szérűre. A zsellérek meg kis kocsival kihúzták a búzát, s úgy szelelték ki. Leginkább délután csinálták. Régen a házak ritkán voltak. Ezért ha volt hely otthon, akkor ott végezték 124