Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)
Örsi Julianna: Exogám házasságok mint az asszimilálódás mutatói
zados együttélés a vegyes vallású házasságok létrejöttében is megnyilvánult. Míg a palóc falvakban nem, vagy alig fordult elő vegyes vallású házasság, a vizsgált Borsod megyei falvak esetében arányuk jelentős. Különösen kiemelkedik Sajóvámos vallási exogámiája (21,11%). Az egyezések mellett legfontosabb különbség, hogy különböző házasodási körzetbe tartoznak (4. kép). Sajóvámos házasodási társközségei a Sajótól balra fekszenek. Sajóvelezd és Tardona házasodási körzete egymást metszi. (Bánhorváth, Bánfalva neve mindkét település anyakönyvében gyakran előfordul. Az első erősebb szálakkal Sajóvelezdhez, a második Tardonához kötődik.) A vizsgált három település lakói azonban egymással alig házasodtak. (Vámos és Velezd között egy, Tardona és Velezd között öt, Vámos és Tardona között nem volt közös házasság.) Kisnemesi házasságok aránya a lokális exogámián belül Sajóvámos Év 1771-1780 1781-1790 1791-1800 1801-1810 exogám házasságok száma 85 75 45 79 ebből kisnemesi házasság 21 34 23 31 ebből kisnemesi házasság 24,7% 45,33% 48,9% 39,24% Sajóvelezd Év 1801-1810 1811-1820 1840-1850 1880-1884 exogám házasságok száma 37 26 53 26 ebből kisnemesi házasság 7 9 15 7 ebből kisnemesi házasság 18,92% 34,62% 28,28% 26,94% Sajóvámos és Sajóvelezd reformátusai között jelentős volt a kisnemesség aránya. Ez a házasságokban is érzékelhető. Megállapítottuk, hogy a kisnemesek elsősorban helybeli kisnemes család leányát vették feleségül. Jelentős azonban a számuk az exogám házasságot kötők között is. Sajóvámoson 1771—1810 között 109 kisnemes hozott létre exogám házasságot. Ez az exogám házasságok 38,38%-a. Sajóvelezden a 19. században (1801-1820, 1840-1850, 1880-1884 években) 38 ilyen házasságot jegyeztek be az anyakönyvbe. Ez 26,76%-ot jelent. E házasságokat a vámosi kisnemesek elsősorban a 83
