Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Örsi Julianna: Exogám házasságok mint az asszimilálódás mutatói

században Sajóvelezd házasodási társközsége Bánhorváth volt. Jelentősebb még az exogámia Putnokkal, Kazinccal, Bánfalvával, Barczával. Ide sorolhatjuk még Zádorfalvát, Vadnát, Kazát, Alsó-Szuhát, Lénárdfalut, Tapolcsányt. E falvak Borsod megye szentpéteri, szendrői és Gömör megye putnoki járásában találhatók. A közigazgatási egység határa ez esetben kevésbé esett egybe az exogámia határával. E ténnyel a megyehatárok szélén található települések esetében számolnunk kell. A vallási exogámia itt 1885—1890 között 12,96%-os volt. Ez valamivel kisebb, mint az előző településen. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy Velezden sokkal kisebb a más vallásúak aránya, mint Vámoson. TARDONA. Az ugyancsak szentpéteri járásba tartozó falu házassági anyakönyvét 1789-1895-ig vizsgáltam meg. Ezen időszak alatt 718 házasságot kötöttek a faluban, amelyből 326 esetben volt mindkét fiatal tardonai születésű. Az endogámia tehát 45,4%-os volt. Ezt az arányt a máshol születettek, de tardonai lakosok 7,52%-a emeli. Itt tehát kevesebb a beköltözők száma, mint Sajóvelezden. E település a 18. században a legnyitottabb (1789—1800: 28,24%-os az endogámia) és a 19. század második felében a legzártabb [1801-1850: 46,15%, 1851-1895: 49,6% az endogámia (2. kép)]. A vizsgált időszakban csak magyar településekkel kerültek házassági kapcsolatba a tardonaiak (3. kép). Társközségei Mályinka, Dédes, Bánfalva voltak. Ide sorolhatjuk még Bánhorvátit, Visnyót, Szilvást, Varbót. E vonzáskörzet igen egységesnek mondható, ugyanis a két vagy annál több közös házasság másik érintett települése (Sajókaza és Boldva kivételével, melyek a szendrői járás falvai) ugyanabba a szentpéteri járásba tartozott, mint Tardona. Megvizsgáltam a járás valamennyi településének múlt századi felekezeti összetételét. Csak azokból a falvakból nem szerepeltek a tardonai házasságkötők között, amelyek lakossága döntő többségében római katolikus. 2. kép. Exogámia és endogámia Tardonán 80