Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Kapros Márta: Szlovák kapcsolatok a születés szokáskörének nógrádi hagyományaiban

A karácsonyi asztalra a szomszédos községekben is bőven tettek mindenből, hogy a család a jövő esztendőben se lásson hiányt semmiből. A vacsora étrendje ezekben a falvakban is kötött volt. Szárított tinórú gombából savanyú gombalevest főztek, utána mákos bobájkát ettek.

6 5 Az ételmaradékot egy tálba gyűjtötték, ez volt a karácsonyi maradék, amit ünnepek után a marhának, disznónak adtak, vagy a tyúkokkal etettek meg, hogy sokat tojjanak. Más adat szerint az ételmorzsalékot a verebeknek hintették a szín vagy a csűr tetejére, vagy a csűr piacára, hogy azok megkíméljék a búzát.

6 6 Ám nemcsak a maradékot etették meg a jószággal. A gazda előbb az állatokat tartotta jól, csak azután ment be vacsorázni.

6 7 Bőségesen ellátta őket takarmánnyal, sőt a marhának kalácsot és ostyát is adott. Az ostyát a gazda szitára rakta, rá mézet és fokhagymát tett, aztán odaadta a jószágnak. Előtte ezt mondta: „Cascitujem vám tento Novy rok, aby vám pán Boh dal zdravia, Stkstia, disickám polepsenie a po smrti král'ovské nebeské."

68 (Köszöntelek titeket az Újév alkalmából, adjon az Úristen egészséget, szerencsét, a leikecskéknek javulást és a halál után a mennyek országát.) Karácsony estéjén minden szemes terményből - búzából, zabból, árpából, babból, kukoricából, borsóból stb. — szakajtóba tettek egy marékkal, s az ünnepek után ezt megetették a tyúkokkal, hogy jobban tojjanak.

69 A baromfivarázslás, termékenységvarázslás fontos szerepet töltött be a karácsonyi ünnepkörben. Serényfalván karácsony estéjén megpiszkálták a tyúkólat. A gazdasszony a vállán kivitt egy zsákot a tyúkólhoz és fejszével megdöngette az ólajtót, megrázta a zsákot, közben ezt mondta: Ezt tojjatok tele jövő évben.

70 A méheknek a gazda cukros vizet vitt és azt betette a kaptárba.

71 A baromfivarázslás motívuma a szomszédos magyar falvakban is megtalálható. Abroncsból etették a tyúkokat, hogy jobban tojjanak; valamint, hogy a tyúkok jól üljenek, a karácsonyi vacsora után az egész családnak ülnie kellett.

72 Figyelmet érdemel a karácsonyi időjóslás. Karácsony estéjén, ha nagyon csillagos volt az ég, az hideget jelentett, márpedig ha nincs hó, elfagy a vetés.

73 Ha viszont az idő 65. KOTICS i. m. 10.; MOLNÁR i. m. 18-22. 66. UJVÁRY Zoltán gyűjtése. 1952. DÉN1A Gömöri Archívum 343. 23. 67. UJVÁRY Zoltán gyűjtése. 1952. DÉNIA Gömöri Archívum 343. 24. 68. Adatközlő KISHONTI Béla, szül. 1895-ben. Hasonló jókívánságok a szlovák néphagyományban újév napjához kötődnek (vö. HORVÁTHOVÁ i. m. 1013.) Eredetileg valószínűleg ezt is akkor mondták. 69. UJVÁRY Zoltán gyűjtése. 1952. DÉNIA Gömöri Archívum 343. 34. 70. UJVÁRY Zoltán gyűjtése. 1952. DÉNIA Gömöri Archívum 343. 36. 71. UJVÁRY Zoltán gyűjtése. 1952. DÉNIA Gömöri Archívum 343. 20. 72. KOTICS i. m. 10. 73. UJVÁRY Zoltán gyűjtése. 1952. DÉNIA Gömöri Archívum 343. 29. 48