Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Szabó József: Adalékok a nemzetiségi iskolák történetéhez

nem ettek, egész nap böjtöltek. Este gatyamadzagot fogtak a jobb kezükbe és úgy feküdtek le. Az éjszaka folyamán megálmodták, hogy ki lesz a férjük. Egy másik elmondás szerint a lány csak ciberelevest evett és este háttal ment be a házba. Megszámolta visszafelé a gerendát, majd lefeküdt és megálmodta a vőlegényét. Egy másik változat szerint András-napkor a lányok az olvasójukon kilenc szemet fogtak a markukba, háromszor körülfutották a házat, majd beszaladtak és a tükörbe nézve meglátták maguk mellett a jövendőbeli férjüket. A következő variáns szerint a lány az András-napi miséről hazafelé menet megkérdezi a legelső kisfiúnak a nevét. Amilyen nevű a fiú, olyan nevű lesz a lány férje. Sokfelé elterjedt szokás az ólomöntés. Serényfalván András-nap estéjén lefekvés előtt a lány lopott kulcs fülén átfűzött egy hajszálat, majd ólmot öntött rajta keresztül, de vigyázva, hogy a hajszál megmaradjon. Ha elégett, a lány nem megy férjhez. Mások a lopott kulcs fülén vacsora előtt jobb szemmel úgy néztek át, hogy végigláttak a falun és így vőlegényüket is meglátták. Ilyen és hasonló férjjósló cselekedetek azonos funkcióval gyakran más jeles napokhoz is kapcsolódnak. Erre a jelenségre ÚJVÁR Y Zoltán is felhívta a figyelmet és hangsúlyozta, hogy az azonos szerepű és funkciójú szokásokat a gyakorlás alkalmától függetlenül azonos helyen kellene tárgyalni.

40 Jelen esetben ezt mégsem így teszem, ugyanis itt az egyes községek szokásainak, hagyományának párhuzamba állítása, egymás melletti bemutatása a célom. Ám természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy pl. a férjjósló szokások András-napról átmehettek más napokra is, mint ez valószínűleg (a későbbiekben majd látni fogjuk) esetünkben is előfordult. Különböző férjjósló cselekedetek a környező magyar falvakból is ismertek. Ismert az ólomöntés, szintén a kulcs fülén át — a kiformálódott alakból következtettek a férj foglalkozására.

4 l Derelyefőzés — a lány minden derelyébe belegyúrt egy-egy cédulát, amelyre előzőleg egy-egy férfinevet írt. Olyan nevű lesz a férje, amilyen név az elsőként megfőtt derelyében volt található.

42 Borbálát (dec. 4.) sem Serényfalván, sem a környező falvakban nem tartották számon a jeles napok között.

4 3 Miklós (dec. 6.) estéjén az anya lefekvés előtt diót, almát tett a gyermek párnája alá. Az ötvenes évek elején végzett gyűjtés szerint a gyerekek nem teszik ki az ablakba a cipőjüket, csizmájukat, „még ez a szokás nem jött divatba".

44 Ám a maszkos, nagyszakállú, kifordított ködmönt viselő Mikulás már régóta jutalmazza a jó gyerekeket cukorkával, míg a rosszakat virgáccsal fenyíti. A Miklós-napi ajándékozás új keletű, városi eredetű szokás,

4 5 a környező falvak egyikében-másikában nem vált jelentőssé 46 Luca napjához (dec. 13.) nagyon sok hiedelem, szokás kapcsolódik. Ezekből sokat Serényfalván is gyakoroltak. A századforduló táján még készítettek lucanaptárt, ez ma 40. UJVÁRY Zoltán: Varia Folkloristica. Debrecen, 1975. 69. KOTICS József is hivatkozik rá. (KOTICS i. m. 13.) 41. KOTICS i. m.5-6.; MOLNÁR i. m. 10. 42. KOTICS i. m. 6. 43. MOLNÁR i.m. 10. 44. UJVÁRY Zoltán gyűjtése. 1952. DÉNIA Gömöri Archívum 343. 9. 45.0RTUTAY Gyula (foszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. III. Budapest, 1980. 618.; HORVÁTH OVÁ, Emília: Zvykoslovie a povery. In: FILOVÁ, Bozena-MJARTAN, Ján (szerk.): Slovensko. 3. £ud. II. rész. Bratislava, 1975. 1008. 46. KOTICS i.m. 6. 45