Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Gyivicsán Anna: A kulturális kölcsönhatások külső és belső mozgásáról

Természetesen a nyelv és a hitélet, továbbá két nyelv, esetleg két kultúra esetén is az említetteknél jóval összetettebb viszonyok, kapcsolatok, kölcsönös negatív vagy pozitív hatások mutathatók ki. Igen gyakran például ellenkező folyamatok játszódnak le más kétnyelvű kulturális rendszerekben, mint Répáshután. így pl. görögkatolikus keletmagyarországi településeinken, ahol 1910 táján magyarosodott el az egyház, az idős asszonyok többsége még ma is anyanyelvén — illetve, ahogy maguk mondják, oroszul — imádkozik.

4 De sokszor a teljes közösségen belül is a magyar nyelvű egyházi kultúra mellett legálisan, az egyházi rendszeren belül, vagy féllegálisan, évtizedeken keresztül fenntartják annak anyanyelvi — ez esetben szlovák — változatát.

5 Talán az említett két konkrét példa általánosabb tanulságokat is nyújthat és nemcsak a nyelvi átvételek esetében útmutatóul szolgálhat más formájú, más típusú kulturális átadások-átvételek fejlődési folyamatainak feltárásához is. Azáltal ugyanis, hogy a kétnyelvű népi kultúra mozgását igen érzékenyen, s kézzel foghatóan tudjuk figyelemmel kísérni még napjainkban is, a kulturális kölcsönhatások törvényszerűségeinek megismeréséhez járulhatnak hozzá az e területen folytatott kutatások. 4. Vö. PETER CSÁK Tivadar: Filkeháza. Kézirat. 5. Például a Békés megyei Kétsopronyban, amikor az 1930-as évektől az egyházi szertartások már csak magyarul folytak, a katolikus szlovákok - illegálisan - egy-egy lakóházban gyülekezve, tartották meg az egyházi szertartásokat - pap nélkül - anyanyelvükön. Mindmáig teljes tartalmi, szlovák-magyar nyelvű párhuzamosság létezik az egyház keretén belül is, pl. Piliscséven és Pilisszentkereszten. 30