Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Sasvári László: Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon a 18–19. században
nünk, hogy jelentős asszimilációt eredményezett az unió vállalása, (ami együtt járt az eredeti vlach jogú életmódról a földművelő életmódra téréssel!) Egy ilyen nagy méretű asszimiláció pedig nem képzelhető el egy magyar nyelvű mag megléte nélkül. A szlávokból ezenfelül — mint Tokaj esetében is láttuk — számolnunk kell némi szerb elemmel is. Brankovics birtokába kerültek északmagyarországi területek is. A 18. század végére igen jelentős volt a magyarrá válás, igény támadt magyar nyelvű imakönyvekre is. Karapács Demeter gyulai görög kereskedő a 18. század végén a magyarosodó görög ortodoxok számára magyar nyelvű imádságos könyvet adott ki. Ez megjelent Kassán 1825-ben a görög katolikusok részére Imádságos könyvetske a magyar oroszok lelki hasznokra címmel/' 0 (Az orosz itt görög katolikust jelent!) A 19. század folyamán fokozatosan tért hódított a magyar nyelvű liturgia. Kezdetben egyéni fordítású, kéziratos könyvekből végezték, majd a század második felében megjelentek a nyomtatott szertartási könyvek is. Egy másik példánk részben az asszimiliációra, részben ortodoxokkal való kapcsolatteremtésre utal. 1814-ben az abodi görög katolikusok magyar nyelvű levelet intéztek Padits Péter asztalosmesterhez, az abodi templom díszítése ügyében. 47 Padits (Szpadits) Péter egri származású szerb volt, sokat szerepel a miskolci ortodox anyakönyvben. Bizonnyal a miskolci ortodox templomban végzett munkálatai miatt költözhetett Egerből Miskolcra. Az 1840-es években az ukránok és a görög katolikusok számaránya a mai észak-magyarországi területen a következő/' 8 Abaúj Borsod Zemplén (déli rész) ukránok 14 772 8000 kb. 3000 görög katolikus 14 772 10 904 kb. 10 000 Az 1900-as években az észak-magyarországi görög katolikus parókiák az alábbiak voltak: 49 heiy nemzetiség Eperjesi egyházmegye 1. Filkeháza 2. Mikóháza 3. Csobád 4. Felsővadász 5. Garadna 6. Homrogd 7. Kány ukrán, magyar ukrán, magyar magyar ukrán, magyar ukrán, magyar magyar ukrán, magyar létszám alapítás templomépítés 769 1661 1808 1037 1720 1769 787 1892 1895 727 1750 1884 1289 1758 1808 1657 1783 1832 919 1788 1785—7 46 SASVÁRI László 1976. 58. 47 A levelet KÁRPÁTI László találta a miskolci ortodox templomban, egy szentképnyomat hátára ragasztva. 48 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973. 343. 49 A magyarországi latin és görög szertartási világi és szerzetes római katolikus papság évkönyve és névtára... az 1904. évre. Budapest, valamint a Hajdúdorogi egyházmegye és a miskoci apostoli kormányzóság schematizmusa. H. n. 1982. adatai alapján. 155