Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Krupa András: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok a kutatások tükrében

lásokat találunk. BAKÓ Ferenc a bükki mészégetők ló- és szarvasmarha-legeltetéséről, KOLODZEY Zoltán a répáshutaiak legeltetési szokásáról, PALÁDI-KOVÁCS Attila az erdei munkákhoz nélkülözhetetlen vonóállatok szükségességéről, SZABADFALVI József, PETERCSÁK Tivadar, KOLODZEY Zoltán a makkoltatás sajátosságairól, PALÁDI-KOVÁCS Attila, PETERCSÁK Tivadar a lombtakarmány felhasználásáról közöl adatokat. PETERCSÁK-nak a filkeházi állattenyésztésről szóló tanulmányai is utalnak a környékbeli szlovákok népi állattartására, pásztorkodására.

91 A bükki szlovák mészégető falvak szamártartásáról, felhasználásáról (mész- és vízszállítás) VIGA Gyula írt.

92 A népi teherhordás eszközei közül mind a bükki, mind a zempléni tájak szlovák falvaiból főként a különböző mezőgazdasági munkákhoz (trágya-, fű-, széna- és egyéb dolgok hordásához) használt ponyvák leírása szerepel, utalás történik a hátikosárra is.

93 GUNDA Béla a gömöri népi teherhordás eszközeit veti egybe a zempléni szlovákokéval.

94 PALÁDI-KOVACS Attila a batyuzó lepedők Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elterjedését vizsgálja,

95 ugyanő a megyebeli szlovákok szénaszállító eszközeit (ág, szánkó, szekér) is bemutatja.

96 A népi kereskedelem egyik sajátos foglalkozása volt az itteni szlovákoknak. A gyűjtögetett termékek (GUNDA Béla, DEME Dezső),

07 a tűzifa, a szerszámok (PETERCSÁK Tivadar)

98 a szőtt vászon (GUNDA Béla),

09 a mész, a faszén piacon való, ill. házalással történő értékesítése rendszeres volt. Munkamegosztásként jött létre a fuvaros szakma. Az üveggel, a mésszel, a faszénnel valóságos cserekereskedelem alakult ki a mezőgazdasági vidékeken (BAKÓ Ferenc, VIGA Gyula, DIVICÁNOVA, Anna, ORLICZKI Károly, PALÁDI-KOVÁCS Attila, KRUPA András).

100 A népi táplálkozás témakörében jobban kutatottak a bükki, elsősorban a répáshutai szlovákok. A gyűjtögetésnél említett munkák az erdei termékekből készített ételekről is közöltek adatokat.

101 Répáshutáról az 50-es évek elejéről BAKÓ Ferenc, a 70-es évek végéről Michal MARKUS, Bükkszentlászlóról a 70-es évek elejéről pedig diákgyűjtők dolgozták fel a táplálkozási szokásokat.

102 A mészégetők ellátásáról szinte folyamatos adataink vannak: a 60-as évekből két írás is utal rá (DEME Dezső, KOLODZEY Zoltán).

m BAKÓ Ferenc nemcsak a mészégetők népi ételeiről nyújt adatokat, közli a répáshutaiak teljes heti étrend91 BAKÓ Ferenc 1969. 278—279. KOLODZEY Zoltán 1970. 53—54. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981a. 16. SZABADFALVI József 1968. 66. PETERCSÁK Tivadar 1972. 517—519. PETERCSÁK Tivadar 1973a. 359. PETERCSÁK Tivadar 1977. 297—299. PETERCSÁK Tivadar 1978. 18., 47. PETERCSÁK Tivadar 1979. 266— 277. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1983. 195., 200. Vö. BALASSA Iván 1973b. 53—79. 92 VIGA Gyula 1979. 281., 283. VIGA Gyula 1980. 255. VIGA Gyula 1981. 453—454. 93 GUNDA Béla 1956b. 132. GUNDA Béla 1976. 34. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981b. 28—30. PETERCSÁK Tivadar 301. PETERCSÁK Tivadar 1979. 277. 94 GUNDA Béla 1978. 133—176. Vö. ANDEL, Karol—

MARKUS, Michal 1971. 377— 412. 95 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973b. 431—462. 96 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981c. 30—32. 97 GUNDA Béla 1976. 36. DEME Dezső 1966. 12. 98 PETERCSÁK Tivadar 1978. 25. 99 GUNDA Béla 1976. 34., 36. 100 BAKÓ Ferenc 1951. 327. VIGA Gyula 1980. 252—257. DIVICANOVÁ, Anna 1980. 121. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981c. 16—17. KRUPA András kézirat. Vö. DANKÓ Imre 1981. 296. 101 Lásd az 55—58. sz. jegyzetet. 102 BAKÓ Ferenc 1969. 269—272. MARKUS, Michal É. n. 225—228. 103 DEME Dezső 1966. KOLODZEY Zoltán 1970. 43. 194