Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Krupa András: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok a kutatások tükrében

A mai bükki szlovák falvak benépesítése a 18. század elején indult meg, SIPOS István, VERES László kutatásai alapján tudjuk, hogy az első huta a Rákóczi-szabadságharc bukása után (1712—17 között) Bükkszentlászló (Öhuta) közvetlen közelében épült. Ezt a hagyomány is alátámasztja, szerinte a lakosságot a szabadságharcban való részvétel miatt büntetésből telepítették ide. 1730-tól a lakosok nevét megőrizte a diósgyőri plébánia anyakönyve. Az újhutai (bükkszentkereszti) üzem 1755-ben épült, Répáshutáról 1790-ben történik első ízben említés.

18 Alapítójáról eredetmonda is él Répáshután.

19 A 18. század közepén Hámort is említik.

20 A huták és a hámorok eredeti lakói szakmunkások voltak, akik az akkori Észak-Magyarország minden területéről érkeztek, köztük szlovákok, lengyelek, németek, kárpátukránok és magyarok. A huták lakói nyelvében a morva, a nyugat- és kelet-szlovákiai nyelvjárások ötvöződnek, melyeket átszőnek közép-szlovákiai (nógrádi) nyelvjárásbeli, valamint magyar, lengyel és német elemek is. A hámorok lakóinál erősebb volt az észak-gömöri, dél-szepesi nyelvjárás jelenléte.

21 Óhutát 1698-ban alapították. 1776-ban mind a három Hután (Üj- és Középhután is) zsellérek élnek. A Háromhuta első mestere lengyel származású volt.

22 A lakosság feltehetően a mai Kelet-Szlovákiából érkezett, nyelvjárása a sárosi— szepesi—gömöri nyelvjárással rokon.

2:! Nagyhuta, Kishuta, Vágáshuta lakói Pesty Frigyes helységnévtára szerint Árva megyei eredetűek, neveik is árvái származásra utalnak. Népi kultúrájukban Ján PODOLÁK árvái, sárosi és zempléni jelleget állapított meg. A vágáshutaiak gömöri eredetűnek tartják magukat. GUN DA Béla szerint az ablakosságuk határozottan gömöri jellegű.

24 Hollóháza először 1780-ban, Nagyhuta 1763-ban, Kishuta 1752-ben, Vágáshuta 1794-ben tűnik fel a feljegyzésekben. 1770—1794 között ülhette meg a szlovák és kárpátukrán lakosság a magyarok által elszórtan lakott Filkeházát, Füzért, Kékedet, Széphalmot és Alsóregmecet.

25 Alsóregmec és Füzér lakói jellegzetes kelet-szlovákiai (zempléni) nyelvjárásban beszélnek.

26 Rudabányácska szlovák—ukrán lakossága is ebben az időszakban telepedhetett le. Komlóska a hagyomány szerint a kuruc időkben létesült.

27 Miután a lakosai a legutóbbi népszámláls során és a kutatók előtt ismét szlováknak vallották magukat,

28 a falut a szlovák települések közé soroltuk. 18 SIPOS István 1958a. 17—19. VERES László 1978. 18—19. A szlovák szerzők a 18. sz. végére teszik az alapítást: STOLC, Jozef 1949. PODOLÁK, Ján 1958a. 313. Lásd még: FRISNYÁK Sándor 1977. 157. 19 KOLODZEY Zoltán 1970. 39—40. 20 SIPOS István 1958a. 22. 21 SIPOS István 1958a. 40, 68. SIPOS István 1958b. 203. DEME Dezső 1966. 12. VERES László 1978. 16. DIVICANOVÁ, Anna 1980. 121. DIVlCANOVÁ, Anna 1981. 365—366. 22 TAKÁCS Béla 1966. 14., 25. IKVAI Nándor 1967. 25. 23 GUNDA Béla 1976. 34. 24 Idézi PETROV, A. 1927. 3—4. PODOLÁK, Ján 1958a. 315. PETIK Rezső 1975. 169. GUNDA Béla 1976. 34. 25 BALASSA Iván 1964. 21—23. BALASSA Iván 1960. 3. Filkeházán a kárpátukránok megjelenéséről már 1680-ból tudunk: BALASSA Iván 1964. 17. 26 GUNDA Béla 1976. 34. 27 PETROV, A. 1927. 5. 28 DIÓSZEGI Zsuzsa—BARNA Gábor 1981. 283. 188