Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Veres László: Borsod megye etnikai arculatának változásai a 18. század első felében

merni és nem utolsósorban azért, hogy az egyes településeken az új vallási rend stabilizálása érdekében milyen szokásokat, hagyományokat kell figyelembe venni. Az 1746-ban készült hivatalos egyházlátogatási jegyzőkönyvek az egykori pusztatelepülések közül teljes mértékben szlovák—ruszin lakta településnek tüntetik fel Alsótelekest, Galvácsot, Bükkaranyost, Múcsonyt, Cserépváralját. A jegyzőkönyvek adatai szerint teljes mértékben szlovák—német lakta település volt Arnót. Az idegen ajkúak legnagyobb telepei Hejőkeresztúron, Felsőzsolcán, Felsőgyőrben, Sajószögeden, Ernődön, Dédesen, Sajópálfalán, Bábonyban, Darócon, Csecsen, Boldván, Hejőbábán, Vámoson, Vattán, Tardon, Szuhogyban, Ónodon, Gelejen, Irotán, Kazán, Martonyiban, Mályiban, Mezőny arádon, Abodon, Diósgyőrben voltak. A lakosság jelentősebb része beszélt idegen nyelven.

25 Az említett településeken az alábbi számarányban laktak idegen ajkúak: Hejőkeresztúr: 50 ruszin élt, az összlakosság 65%-a. Felsőzsolca: 49 családból 43 volt szlovák és ruszin. Felsőgyőr: 70 családból 46 szlovák. Sajószöged: 558 lakosból 541 szlovák és ruszin. Ernőd; 871 lakosból 217 szlovák, 174 ruszin. Dédes: 177 lakosból 39 szlovák Sajópálfala: 38 házból 28-ban laktak szlovákok és ruszinok. Bábony: 349 lakosból 48 szlovák Daróc: 600 lakosból 268 szlovák és 52 ruszin. Csecs: 167 lakosból 72 szlovák. Boldva: 83 házból 37-ben laktak szlovákok és ruszinok Hejőbába: 460 lakosból 99 szlovák és ruszin. Vámos: 200 lakóházból 85-ben éltek ruszinok. Vatta: 414 lakosból 254 ruszin és szlovák. Tárd: 715 lakosból 98 ruszin. Szuhogy: 210 lakosból 157 szlovák és ruszin. Ónod: 1004 lakosból 110 ruszin, 119 szlovák. Szalonna: 82 házból 20 volt ruszinok lakóháza. Gelej: 233 lakosból 23 szlovák és ruszin. Irota: 28 lakóházból 14-ben ruszinok laktak. Kaza: 40 házból 9 volt a ruszinok lakóháza Martonyi: 166 lakosból 35 ruszin, 19 szlovák. Mályi: 254 lakosból 78 ruszin. Mezőnyárád: 390 lakosból 103 ruszin. Abod: 248 lakosból 145 ruszin, 53 szlovák. Rakacaszend: 106 lakosból 30 ruszin. Diósgyőr: a lakosság többsége szlovák és ruszin. Borsod szinte valamennyi településén lakott idegen ajkú lakosság, de létszámuk túlnyomórészt az egyes falvak, vagy városok összlakosságához képest elenyésző volt. A rendelkezésünkre álló adatok alapján említésre méltó ruszin, 25 Heves megyei Levéltár. Egri Érseki Levéltár. Cannonica visitatiók. 3412. sz. raktári kötet. 100—101., 72., 210, 204., 209—210., 177—179., 216—217., 66, 218, 175., 191—192, 213—214, 77—78, 179—180, 78, 189, 126, 105—114, 164, 158—159., 156—157 ' 118—119, 217—218, 117, 211—212, 101—102, 345. számú raktári kötet 76, 123—124, 88—89, 87—88.; 91, 122—123, 119—120, 121—122, 93, 91—92.. 95—97, 85—86, 106, 77, 98, 3413. számú raktári kötet 99—101. 33