Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Sasvári László: Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon a 18–19. században

c) A létszámok együttesen tartalmazzák az anyaegyházak és a filiálisok lélekszámát. Hejőkeresztúr esetében azért magas ez a szám, mert ide sorolták a budapesti híveket is. Egyes források szerint Budapest eredetileg Hejőkeresztúr filiálisa volt.

51 A fővárosi görög katolikusok száma 1905-ben, a parókia megalakulásakor 6821 fő volt.

52 d) Az egyes templomok építéséhez a következőket kell fűznünk: Rakacán az 1921-ben épült templomot napjainkban is lőréses bástyafal veszi körül, Mezőzomborban az eredeti barokk templom 1944-ben elpusztult, Zemplénagárdon pedig a templom eredetileg a római katolikusoké volt. A táblázat nem tartalmazza a filiálisokban épült templomok adatát, de a számuk ezeknek is jelentős. E században két egyházi területrendezés is történt. 1912-ben megalakult a hajdúdorogi egyházmegye, és a munkácsi egyházmegyés parókiák (Rudabányácska kivételével), valamint 8 eperjesi egyházmegyés parókia (a táblázatban a 14., 16—23.) idekerültek. 1924-ben pedig az eperjesi egyházmegyés parókiákból megalkották a miskolci apostoli kormányzóságot. További változás volt az új parókiák alapítása, a hajdúdorogi területen 5, a kormányzóságin 8. A hívek száma jelenleg a következő Észak-Magyarországon: miskolci apostoli kormányzóság: 17 966 hajdúdorogi egyházmegye: 30 392 A kormányzóság hivatala Múcsonyban van. A görög katolikusok ma is őrzik hagyományaikat. Ez megnyilvánul még a templomépítésben is. Edelényben 1983-ban szentelték fel a bizáncias elemeket tartalmazó, modern görög katolikus templomot. A néprajzkutatóknak is bőséges anyagot szolgáltat e terület, már több tanulmány látott napvilágot.

53 A kutatások jelenleg is biztató eredménnyel folynak. IRODALOM BARTHA Elek 1981 A szentelmények szerepe Komlóska néphagyományában. SZABADFALVI József (szerk.) Néprajzi tanulmányok a Zempléni hegyvidékről. Miskolc BÁNKUTI Imre 1975 Egy görög kereskedő tevékenysége Kecskeméten és a Dél-Alföldön. Cumania III. Kecskemét BIHARI József 1956 Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéről. Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve II. Eger 1957 Ujabb adatok az egri szerbek és görögök történetéhez. Az Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei 114. Eger BIHARI József—FÜVES Ödön 1959 Az egri görög sírfeliratok és könyvek. Az Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei 132. Eger BUR Márta 1978 A balkáni kereskedők és a magyar borkivitel. Történelmi Szemle DERCSÉNYI Dezső—VOIT Pál 1972 Heves megye műemlékei II. Budapest 51 Például: KISS János—SZIKLAI János 1902. 849. 52 Budapest Statisztikai Évkönyve VIII. (1905). Budapest 1907. 18. 53 Hadd utaljunk most itt csak két ilyen jellegű munkára: NÁDASI Éva 1981. 311. BARTHA Elek 1981. 319. kk. 157