Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Szabadfalvi József: A néprajzi érdeklődés kibontakozása és interetnikus kutatások Északkelet-Magyarországon

Herman Ottó Múzeum adta ki az egész összevont Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye néprajzi irodalmát. Ennek első két kötetét BODGÁL Ferenc, a harmadi­kat FÜGEDI Márta és VIGA Gyula állította össze. 25 A kutatás eredményeiről és feladatairól 1960-ban BALASSA Iván, 1956-ban, 1964-ben és 1981-ben SZA­BADFALVI József értekezett. 26 A történelmi Abaúj és Zemplén megyék népi kultúrájának feltárása terén a Sárospataki Református Kollégium — ötven évvel ezelőtt szerveződött falu­szemináriuma végzett jelentős munkát. A programot, a kutatás útmutatóját 1936-ban, a munka szervezője és irányítója UJSZÁSZY Kálmán adta közre. 27 A budapesti Néprajzi Múzeum munkatársaiból verbuválódott munkaközösség 1938-ban Pusztafalu népi kultúrájának néhány fontos témáját kutatta és dol­gozta fel. 28 A felszabadulás után, az újonnan szervezett sárospataki Rákóczi Múzeum végzett BALASSA Iván és DANKÓ Imre vezetése alatt jelentős ku­tatómunkát, ennek kapcsán a Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei címmel kiadványsorozatot indítottak. A terület másik két múzeuma az 1960-as évek­ben kezdte meg tevékenységét, a Tokaji Múzeum 1961-ben, a szerencsi Zemp­léni Múzeum pedig 1968-ban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézete munka­társaival és egyetemi hallgatókkal az 1950-es évek első felétől folytat néprajzi gyűjtő-feltáró munkát az Abaúj és Zemplén megyék határán fekvő Zempléni­hegység településein. E területről több önálló könyv, számtalan tanulmány lá­tott már eddig is napvilágot. E kutatómunka folytatásában és publikálásában részt vett az utóbbi időben a miskolci Herman Ottó Múzeum is. 1980-ban ad­tuk közre a Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről c. tanulmányköte­tet, amelyben a táj néprajzi kutatását is összegeztük. 29 E tájról kismonográfiát jelentetett meg a debreceni Néprajzi Tanszék is. 30 Az abaúji Cserhát feltárását a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem Néprajzi Tanszékének egy évfolyama, még az 1960-as években kezdte el. E munka eredménye FÜVESSY Anikó és SELMECZI KOVÁCS Attila 51 több munkája, illetőleg KUNT Ernő kismonográfiája. 32 Az 1970-es években ugyancsak az említett egyetemi tanszék kezdte el a történelmi Gömör megye magyar lakosságának néprajzi feltárását és annak monografikus feldolgozását. Az elkészült munkák közül UJVÁRY Zoltán Gö­möri népdalok és népballadák, valamint PALÁDI-KOVÁCS Attila A barkóság és népe c. könyvét a Herman Ottó Múzeum, 33 a DOBROSSY István—FÜGEDI Márta, illetőleg a SZALAY Emőke—UJVÁRY Zoltán szerzőpáros könyvét pe­dig a tanszék adta ki. 34 25 BAKOS József 1947.; BAKOS József 1957.; BODGÁL Ferenc 1958.; BODGÁL Ferenc 1970a.: FÜGEDI Márta—VIGA Gyula 1979. Vö. még TÓTH Lajosné— VIGA Gyula 1978. 26 BALASSA Iván I960.; SZABADFALVI József 1964.; SZABADFALVI József 1981. 27 UJSZÁSZY Kálmán 1936. 28 TAGÁN Galimdsán 1939.; GÖNYEY Sándor 1939.: SZENDREY Ákos 1939. 29 SZABADFALVI József—VIGA Gyula (szerk.) 1980. 30 BARTHA Elek 1980. 31 FÜVESSY Anikó 1972.; SELMECZI KOVÁCS Attila 1979.; SELMECZI KOVÁCS Attila 1976. 32 KUNT Ernő 1978. 33 UJVÁRY Zoltán 1977.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1982. 34 DOBROSSY István—FÜGEDI Márta 1983.; SZALAY Emőke—UJVÁRY Zoltán 1982. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom