Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Paládi-Kovács Attila: Kulturális határok és kontaktzónák Észak-Magyarországon

kálás két táji rendszere között és számos palóc-barkó műveltségi elem határa húzható meg a Sajó mentén (pl. markoláb, női hátitarisznya, menyasszony-porkolás, poszrik, morvány, stb.)/

1

'

1 Még olyan jelenségek esetében is húzódik itt határ, mint a batyuzás terminusai és a teherhordó lepedők méretezése. Ugyanis a Sajótól keletre kisebb méretű ponyvákat használnak, s azok négy sarkára feltűnően hosszú kötéldarabot varrnak.

4

'

3 „A Sajó völgyében jól látható, hogy az ott húzódó útvonal mentén miképpen nyomult északra az alföldi szabad kémény, mélyen a kemencés-kürtős házvidék területébe, amikor jóval délibb elzárt részeken még ez utóbbi típus uralkodott.'"

50 A folyók, folyóvölgyek mentén ritkán alakul ki nyelvhatár, etnikai határ, vagy kulturális határ. Viszont a hegységek, dombságok közé ékelődő széles folyóvölgyek önmagukban elkülönülnek környezetüktől és sajátosan hosszú szigeteket, keskeny zónákat alkotnak. Ezt jelzi a hazai dialektológiában a Sajóvölgyi és a Hernád-vidéki nyelvjárástípus önálló szerepeltetése, amelyek közrefogják az észak-borsodi nyelvjárástípust. A Hernádtól keletre az abaúji ö-ző, a folyó alsó folyása mentén pedig a Szikszó környéki nyelvjárástípus-t különítette el IMRE Samu.

47 A Hernád völgye az anyagi kultúra számos jelenségének határvonala. Ilyen a parasztház szobabeli kandallója, amelynek elterjedtsége Erdélyben és a Partiumban közismert, s északkeleten is széles sávban megtalálható egészen a Hernád vonaláig.

48 Említhető a lábas állványra stabilan elhelyezett vályús kézimalom is, ami a kandallóhoz hasonló módon kapcsolódik az erdélyi régióhoz.

49 A Hernádtól keletre az abara-típusú szénatároló sopok, nyugatra pedig a Sajóig terjedően (sőt Gömörben a Rimáig) a rakodónak nevezett építmények ismeretesek.'

5

" A takarmányszárító állványok a Sajótól keletre már feltünedeznek, a Bódva és a Hernád között gyakoribbá válnak, a Zempléni-hegységben viszont szinte nélkülözhetetlen eszközei a takarmánygazdálkodásnak.'

1 A kenderrost-megmunkálás 7. táji típusa a Sajótól a Bodrogig terjed, de mutatkoznak jelenséghatárok — különösen a terminológiában — e területen belül is. Csak a Hernádtól keletre szokták a kendert gyümölcsaszalókon szárítani. A Bódva vonala viszont a kenderszárító milék keleti határa. A Hernád széles medencéjében a köteges áztatás, attól keletre és nyugatra pedig a kévés kenderáztatás volt a gyakorlat/'A Bódva völgye kevésbé fontos átmeneti sáv, mint a Sajóé vagy a Hernádé. Egyes palócföldi jelenségek — különösen nyelvjárásiak — egészen a Bódváig követhetők. Nehezen magyarázható miért, de ebben a völgyben húzódik a fo44 A szlovák—magyar kulturális kölcsönhatások példáit lásd: GUNDA Béla 1942. 215—217. A szlovák viselet táji csoportjaihoz: NOSALOVA, V. 1982. 45 Lásd PALÁDI-KOVÁCS Attila 1968. 200—206.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1982a. 178.; IMRE Samu 1971. 356—358.; SZOLNOKY Lajos 1972. 240—241.; DOBROSSY István—FÜGEDI Márta 1977. 237., 179., 184. SCHWALM Edit 1982. 46 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973b. 436—437. 47 IMRE Samu 1971. 357—370. 48 BARABÁS Jenő 1963. 111. Lásd még ehhez: PALÁDI-KOVÁCS Attila 1968. 201— 202. 49 BARABÁS Jenő 1963. 4. térkép.; KOSA LÁSZLÓ 1970. 86., 89. 50 SELMECZI KOVÁCS ATTILA 1981. 42, 47. 51 PALÁDI-KOVÁCS ATTILA 1979. 458—459.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1980b. 52 BALASSA Iván 1964. 149.; IKVAI Nándor 1967. 160—161.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979. 232, 241. 70