Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Szabadfalvi József: A néprajzi érdeklődés kibontakozása és interetnikus kutatások Északkelet-Magyarországon

ebből a híradásból ismerjük.

2 1823—24-ből származik az ún. Miskolci Melodárium c. népdalgyűjtemény is.

3 A zempléni falucskából, Széphalomból irányította Kazinczy Ferenc a nyelvújítást. Ugyanezen megye székhelyén, Sátoraljaújhelyen kezdte Kossuth Lajos politikai tevékenységét. A magyar irodalmi nyelv kialakulása, ezen a nyelvi talajon felnőtt költők és írók, a magyar független nyelv, kultúra és politika felé törő politikai korszak, a reformkor nyitotta meg a kaput a néphagyományok és a népélet kutatása felé. Az Életképek 1844. évi kötetében jelent meg SZEREDY „Borsodi népszokások" c. írása, amelyben felhívást is közöl a néphagyományok gyűjtésére. Többek között — a következő szokásokat tárgyalja: Lakodalmi szokások, Gergelyjárás, kakasnyakvágás, gúnárnyak-szakítás és céhládahordás Miskolcon.

4 Tompa Mihály 1846-ban levéllel fordul lelkész-társaihoz; ebben a következőket kéri: „Legyen szíves kedves bátyám azon játékokat leírni nekem, melyeket a lányok vasárnap a pusztán vagy páston énekelni szoktak; mind, minden csekélységet; szólítson meg egy lányt, s mindent elmond és megmagyaráz a szobában is."

5 Sok, tájunkra vonatkozó beküldött adatot közöl ERDÉLYI János is Népdalok és mondák c. munkája három kötetében.'

1 valamint IPOLYI Arnold is Magyar mythologiájában is.

7 A múlt századi folyóiratokban, pl. az Életképekben, a Napkeletben, a Regélőben és a Vasárnapi Újságban, a helyi napiés hetilapokban, és másutt igen sok néprajzi vonatkozású északkelet-magyarországi cikk és leírás látott napvilágot. A Tudományos Gyűjtemény 1819. évi VI. kötetében jelent meg SZEDER Fábiánnak A' palóczok c. értekezése.

8 Ezt követte ugyanezen témáról, ugyanazon kiadvány 1821. és 1835. évi kötetében, két másik munkája.

0 Ezek az első tudatosnak nevezhető néprajzi leírások Nógrád, Gömör és Heves, külön etnikumba sorakoztatható népéről. 1880-ban jelent meg a következő összefoglalás, PINTÉR Sándornak A palócokról c. munkája.

10 Az Ethnographia első köteteiben láttak napvilágot ISTVANFFY Gyula palóc vonatkozású tanulmányai, a palóc találósmesékről, a betlehemi pásztorjátékokról, a Mátra vidéki palócok szokásairól, a borsodi palóc nép életéről stb.

11 A Néprajzi Értesítő 1911. évi kötetében jelent meg kiváló tanulmánya a palóc lakóházról és berendezéséről.

12 1897-ben igen sok népdalt gyűjtött össze BART ALUS István a dél-gömöri Putnokon, Dédesen és a zempléni Hegyalján.

13 A századfordulón kezdi meg a borsodi és a gömöri barkók körében a néprajzi gyűjtést és a publikálást KOMORÓCZY Miklós. Több kisebb cikket írt a rozsnyói napilapokban és a magyar Nyelvőrben, majd Hont megye monográfiájában is ő írta meg a néprajzi fejezetet.

1

'

1 MALONYAY Dezső külön kötetet szentelt sorozatában a palócok népművészetének.

15 A modern néprajzi 2 SZENDREI János 1890. 3 BODGÁL Ferenc 1959. 4 SZEREDY. 1844 5 BODGÁL Ferenc 1970. 6 ERDÉLYI János 1846—1848. 7 IPOLYI Arnold 1854. 8 SZEDER Fábián 1819. 9 SZEDER Fábián 1821; SZEDER Fábián 1835. 10 PINTÉR Sándor 1880.; PINTÉR Sándor 1891. 11 ISTVANFFY Gyula 1891a; ISTVANFFY Gyula 1891b; ISTVANFFY Gyula 1894. ISTVANFFY Gyula 191 lbb. 12 ISTVANFFY Gyula 1911a. 13 BARTALUS István 1897. 14 KOMORÓCZY Miklós é.n. 15 MALONYAY Dezső 1922. 6