Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Balassa Iván: A tokaj-hegyaljai német telepek építkezésének néhány sajátossága
9. A csűr alaprajza. Hercegkút. 1. Szérű. 2. Fiók. 3. Lyuk. 4. Kapu. 5. Kármentő. 6. Csepegő. Rajzolta: Balassa M. I. tett bútorok nagyobb része az évszámok tanúbizonysága szerint 1890—1910 között készült. Ezeket a sátoraljaújhelyi vásárokban, az ottani asztalosoktól vették. Díszítésükben és formájukban egyaránt megegyeznek azokkal a bútorokkal, melyeket a Hegyközben, Bodrogközben és a Hegyalján a magyarok is használtak. Jellemző azonban, hogy ezek a festett bútorok a hercegkúti sváboknál éppen úgy, mint a hutai szlovákoknál, három-négy évtizeddel tovább használatban maradtak, mint a magyaroknál. A ház lakórésze után következik a már említett kamra, mely az udvarról nyílik és nagyságban általában megegyezik az előtte levő lakószobával. Itt helyezték el a hombárokat, melyben két-háromféle gabonát is tároltak. Itt tartották a kisebb kéziszerszámokat (tarlógereblye, csép stb. kivételével, mert ezeknek a csűrben a helye). A szüretelő edényeket, kádakat, fennállókat, puttonyokat, kádicskákat, sajtót stb. éppen úgy itt őrizték, mint a vékákat, esetleg a lószerszámot és minden más, helyet igénylő eszközt, tárgyat, szerszámot. A sorban az istálló következett, mely elsősorban a tehenek és ökrök tartására szolgált. Érdekes módon a szürke magyar szarvasmarhát, különösen az igázásra nagyon alkalmas ökröt, a hercegkúti svábok még az 1950-es években is igázták, az utolsó példányok csak a termelőszövetkezetek megalakulása után tűntek el. Lovat viszonylag keveset tartottak, leginkább csak azok, akik fuvaroztak vagy erdőre jártak. Ezután alig másfél méteres szín következett, mely tetejével a háznak, illetve a disznóólnak támaszkodott. Itt javították a szerszámokat, de ugyanitt helyezték el és szárították a télire előkészített tűzifát. A házzal egyforma szélességű, de csak kétméteres többrekesztő disznóól, fából készült. Kijárata és az etető csapóajtaja az udvar, pontosabban trágyadombra 276