Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Balassa Iván: A tokaj-hegyaljai német telepek építkezésének néhány sajátossága

M 1250 2. Telekalaprajz Hercegkúton. 1. Lakóház. 2. Fedett fatartó. 3. Disznóól. 4. Trágyadomb. 5. W. C. 6. Favágó hely. 7. Csűr. 8. Kert. 9. Gyümölcsöskert. Rajzolta: Balassa M. I. Ugyanezt lehet megállapítani a földművelés, de az állattartás egyes területein is. Ez olyan mértékben érzékelhető, hogy a nyíllal, vagyis sorshúzással történő kaszáló-felosztást is átvették a magyaroktól. A nyíl ugyan már csak cédula formában, de még az 1950-es évek második felében, egészen a termelőszövetkezetek megalakulásáig általánosan ismert és használt volt. Van azonban az anyagi műveltségnek egy fontos területe, melyen jelentős sajátságodat őriztek meg a három német faluban, elsősorban Hercegkúton. Ez az építkezés, de bizonyos mértékig a település is. E kérdéssel kapcsolatban azonban már múlt időben kell beszélnünk, mert ebben a faluban egyetlenegy régi lakóház sem maradt meg, ugyanakkor gyűjtőútjaim idején még (1957— 1961) alig-alig lehetett egy-egy új házzal találkozni. Mint utólag értesültem, a pásztorház tovább fennállott, de ahelyett is újat építettek, mert a cigányok közül kikerülő pásztor már nem volt hajlandó régi házban lakni. 3. Az udvar bejárata. Hercegkút. Rákóczi Múzeum F. 2544. Balassa I. felv. (Vö. 2. ábrával). 269