Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Kantor, Ryszard: Lengyel telepesek néprajzi kutatása és az ún. polónia-kutatás

A külföldön élő lengyelek néprajzi vizsgálata: a Lengyelországból csoportosan kitelepült paraszti közösségekre már a XIX. század eleji néprajztudomány felfigyelt. A lengyel nemzetiségek nyelvét, kultúráját elsőként a nyelvészek vizsgálták. A XIX. század végén és a XX. század elején a tömeges, munka utáni kivándorlásokra természetesen a népi kultúra kutatói is felhívták a figyelmet;

12 viszont a már idegen környezetben letelepedett emigránsok kultúráját, a polóniai közösségeket nem vizsgálták behatóan. Mind ez ideig a lengyel néprajztudomány nem végzett számottevő kutatásokat még az Amerikában élő lengyel közösségeknél sem. Nem vizsgálták a kultúra funkcionálását, a változásokat. Hasonló a helyzet a Brazíliában élő közösségek esetében is, ahol semmilyen néprajzi kutatást nem folytattak.

13 Különösen szembetűnő ez utóbbi hiányosság, ugyanis rendkívüli, érdekes és az esetek többségéhez viszonyítva, ritka helyzettel találkozhatunk: a paraszt emigránsok továbbra is parasztok maradtak, és olyan településeket hoztak létre, olyan életmódot folytatnak, amelyet az óhazában megszoktak.

14 Elkerülte — legalábbis eddig — a néprajzosok figyelmét — a városokban letelepült kivándorlók életmódja, a falusi élet gyors átalakulása városi életmóddá.

15 Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt lengyel parasztok többsége ugyanis rövid időn belül műveltségileg és tudatilag átalakult ipari munkássá. A lengyel néprajztudomány — ez ideig csa ka Romániában, Törökországban és Magyarországon élő lengyel paraszti közösségekkel foglalkozott behatóan. Most nem célom, hogy ezekről a kutatásokról részletesen írjak, csak a tematikájukat szeretném körvonalazni. Marian GOTKIEWICZ, nemrégen elhunyt, kitűnő földrajztudós és néprajzi kutató a harmincas években vizsgálatokat végzett néhány bukovinai faluban Romániában. Akkor még Nowy Soloniec, Pojana Mikuli és Plesza nevű falvakban lengyel gorálok laktak, akiknek ősei a cieszyni Sziléziához tartozó Czadzából (szlovákul Cadca) vándoroltak ki. Az első czadzaiak még a magyar fennhatóság alatt telepedtek ki Bukovinába a XIX. század elején. Az ukrán és a román környezetben is nemzedékeken át megőrizték nemzeti kultúrájukat és a lengyel etnikai öntudatukat.

16 Pojana Mikuli falu a háború alatt, 1944-ben teljesen elpusztult. Hasonló sorsra jutott a harmadik falu is, Plesza. A háború után ezekből a falvakból viszszatelepítették a lakosokat. A visszatelepültek az ország nyugati területein különböző falvakban alakították ki új otthonaikat.

17 A Marian GOTKIEWICZ által összegyűjtött néprajzi anyagnak jó része nem jelent meg nyomtatásban.

18 A publikációkból azonban kiderül a kutatás tema12 Vö.: KRASlNSKA, E. 1978. 59—61. 13 Számos néprajzi adatot tartalmaz: Emigracja polska w Brazilii. ... 1981.; DWORECKI, T. 1980.; KULA, M. 1981. de nem helyettesítik a néprajzi feldolgozásokat. 14 Találóan mutatja be egy dokumentációs írás: WACHOWICZ, R. 1980. 15 A mai néprajztudomány már többet tud mondani a THOMAS, W. J. és ZNANIECKI, F. által vizsgált organizáció-dezorganizáció-reorganizáció folyamatról. Még a XX. század elején is feltűnően kevés néprajzi adatot vettek figyelembe. THOMAS, W. J.—ZNANIECKI, F. 1918—1920. 16 GOTKIEWICZ, M. 1948.; 1962.; 1974. 17 MAYSNER-ROZTWOROWSKA, M. 1963. 18 Az apai hagyaték bedolgozásával készítette el az ifj. GOTKIEWICZ, M. magiszteri dolgozatát. A dolgozat a Poljana Mikulából visszatelepültek szokásanyagát foglalja össze. (A feldolgozást KLIMASZEWSKA, Jadwiga professzor irányította.) A munka a Jagelló Tudományegyetem Szláv Néprajzi Tanszékének Adattárában található. 252