Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Sigmundova Marta: A parasztasszony státusza, mint etnodifferenciális tényező

MARTA SIGMUNDOVÁ A parasztasszony státusza, mint etnodifferenciális tényező Két dél-szlovákiai községben a családi élet kutatásával foglalkoztunk. A család, e kis bioszociális csoport tulajdonképpeni lényegéből, valamint külső szociális összefüggéseiből olyan funkciók következnek, amelyeket szociális egységként biztosít. Az egyes tagok szerepe jelentősen differenciált, ezek mennyisége és hierarchiája rendeli alá az egyén szociális státuszát a családban. A szerepek és a státusz aránytalansága különösen élesen mutatkozott meg a családi társadalom női ágában. Tanulmányainkban össze akarjuk foglalni azokat a területeket, melyek néprajzi szempontból a nő valódi helyét mutatják századunk első felében a hagyományos paraszti közegben élő családban. Az előterjesztett modellt a szlovák Lisov és a magyar nemzetiségű Salov községben végzett területi kutatások anyaga szolgáltatja. Mindkét választott terület gazdasági szempontból a földművelő község hasonló típusát eleveníti meg. Enyhén lankás, jól termő területen fekszenek, „gazdag" községek és egyúttal szociálisan jelentősen rétegezettek, aránylag nem függnek a városi központoktól és a földműves munka mellett nincs más lehetőségük a megélhetésre. Hogy megfigyeléseink számára legalább megközelítően „laboratóriumi" feltételeket teremtsünk, vallási szempontból is azonos községeket választottunk. Mind a kettő protestáns, Lisovban a lakosság jelentős többsége evangélikus, Salovban református keresztény hitű. A problematikát jelentősen befolyásolja mindkét községben az is, hogy a vizsgált időszakban itt egygyermekűség, később kétgyermekűség uralkodott, vagyis a leszűkített ill. az egyszerű reprodukció rendszere. A vizsgált lokalitások közötti alapvető különbség az etnicitás. Ha az etnicitás meghatározza a vizsgált jelenséget, abban az esetben mint differenciáló tényező jelentkezik. összetétel szempontjából mindkét vizsgált lokalitásban ismert a család mindkét alapformája, az individuális és a kibővített is. A kibővített család variánsa — több házastársi kapcsolat egy generáción belül — csak elvétve jelentkezik. Ez is arra az időpontra korlátozódik, amikor a második fiú (vagy leány) házasodik és az ifjú házasok neolokálisan letelepedhetnek. A kibővített család mindennapos formája, amikor minden generáción belül legfeljebb egy házastársi kapcsolat van. Ez a tény összefügg a leszűkített reprodukció gyakorlatával, ugyanúgy, mint az uxorilokális letelepedés és a vőség. Az alacsonyabb szociális rétegből származó vő mindkét vizsgált lokalitásban a férfi-munkaerőhiány megoldását jelenti a gazdaságban. Individuális családi háztartás aránylag csak ritkán fordul elő. összefügg ez az örökösödési szokásokkal, a családi vagyon szétosztásának idejével. Időben a házaspár neolokális letepedésétől a családi vagyon felosztásán keresztül a gyermek házasságáig tart, ami gyakorlatilag kb. 10 éves időszakot jelent. A nő élete során minden lehető státuszt betölt a családban (természetesen, ha adva vannak a megfelelő objektív feltételek is). A gyermekek generációjá215