Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Krupa András: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok a kutatások tükrében

tatás kiterjedt az erdőtelkes helységekre jellemző falukerítésekre; a velük párosuló falukapuk emléke a szlováklakta helységekben még fellelhető (Háromhuta).

39 A népi építkezés, a lakóház, a gazdasági épületek, a házberendezés kutatása is regionális jelleggel történt. GUNDA Béla mutat rá, hogy a zempléni szlovákoknál a legrégibb házak kétosztatúak lehettek/'

0 Ezek mai maradványai elsősorban zsellérházak. A jellegzetes zempléni lakóházak háromosztatúak. melyekkel egybeépült a szín is/'

1 A Zempléni-hegyvidék lakóházairól DÁM László, IKVAI Nándor, a hegyköziekről PETERCSÁK Tivadar készített összehasonlító tanulmányt. Komlóska népi építkezéséről BODNÁR Zsuzsanna, a zempléni szlovákság lakóházainak jellegzetességét GUNDA Béla mutatta be/'

2 Egy kishutái boronás parasztházat VOHRADNYIK Géza írt le.

43 A múlt században túlsúlyban voltak még a faházak,

44 nyomaik napjainkban a Zempléni-hegyvidék zártabb falvaiban lelhetők fel (Háromhuta, Komlóska, Nagyhuta, Kishuta).

4

"' DÁM László tekintette át a zempléni tetőfedő anyagokat. A szlovák falvakban is honos grádicsos zsúptető — mely kizárólag a borsodi, zempléni és abaúji területek sajátja — a szomszédos ukrán, szlovák és lengyel kapcsolatra utal. A másik tetőfedő anyag, a zsindely készítésének legjellegzetesebb központja Háromhuta volt. A tetőformák közül a kontyolt nyergestetőt tartja legrégibbnek, melynek példáit Komlóskáról mutatja be.'

,c A szlovák falvak szobabelsőiről, berendezéseiről ugyancsak a Zemplénihegyvidékről vannak adataink GUNDÁ Béla a grádicsosan fedett tetőn túl a s/oba (hiza) negyedét betöltő asztalformájú belső fűtésű kaboláskemencét (pec) szlovák jellegnek nevezi/" A kaboláskemence a századfordulóig a Hegyközben általános volt/

1

* A szobák funkcionális tagolódásának és berendezésének leírását Komlóskáról kaptuk (BODNÁR Zsuzsanna, DÁM László).''

9 BODNÁR Zsuzsanna leírja a berendezés és a ház lakói mindennapi kapcsolatát, anyanyelven is megadja a berendezés, a használati edények, tárgyak terminológiáját, ugyanúgy, amiként néhány évtizeddel korábban GUNDA Béla közölte a derenki és rákói házbelső fontosabb részeinek a neveit.

M A zempléni szlovákok gazdasági épületeit SELMECZI KOVÁCS Attila ismerteti érintőlegesen: Üjhután a szűk völgy miatt különálló istállót építenek. Komlóskán a csűr tárolóhelyisége elé kerül a disznóól. A színt általában a házzal együtt építik, de előfordul, hogy a kocsiszínt az udvar végén állítják fel (Űjhuta).

51 GUNDA Béla a zempléni szlovákok jellegzetességének tekinti a szoba 39 DÁM László 1981. 66. 40 GUNDA Béla 1976. 37. 41 VOHRADNYIK Géza 1971. 14., GUNDA Béla 1976. 36. 42 IKVAI Nándor 1967. 21. GUNDA Béla 1976. 36. PETERCSÁK Tivadar 1978. 58. BODNÁR Zsuzsanna 1980. 336. DÁM László 1981. 66—68. 43 VOHRADNYIK Géza 1971. 102—104. 44 BALASSA Iván 1960. 11. SZABADFALVI József 1978. 92. 45 GUNDA Béla 1976. 37. DÁM László 1981. 77. 46 DÁM László 1981. 81—82. 47 GUNDA Béla 1976. 37. 48 BALASSA Iván 1960. 11. PETERCSÁK Tivadar 1978. 62. 49 BODNÁR Zsuzsanna 1980. 336—347. DÁM László 1981. 83—84. 50 BODNÁR Zsuzsanna 1980. 336—347. GUNDA Béla 1934. 12. 51 SELMECZI KOVÁCS Attila 1981a. 95. 190