Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Varchol Nadyezsda–Varchol Joszif: A „Korvin Mátyás és a rossz lány” c. monda az Ulicsszko-ulláni Alföld szájhagyomány útján terjedő népköltészetében
sohasem voltak törökök és így a Rossz lány sem lehetett török származású. Az írott eredeti források arra engednek következtetni, hogy a rossz és gonosz, kegyetlen úrnő egy Drugeth testvére volt. A Drugetheknek nagy kiterjedésű földjük volt Ung megyében. Ezenkívül, az egyik változatban a Rossz lány nagy kárt okozott (Jurij?) testvérnek, Drugethnek, aki meggyilkolta ezért a lányt. Valószínű, hogy a török származásról szóló gondolat későbbi eredetű. Akkor keletkezhetett, amikor a törökök megtámadták az ukrán és más Közép-Európában levő földeket." 16 Melyniknek ez az állítása egyoldalú. A nevickei várhoz egy sor népi legenda kapcsolódik. Az egyik arról szól, hogy a várat egy szláv hercegnő parancsára építették, akit úgy hívtak, hogy „Arany lány" még a magyar törzsek bejövetele előtt élt a Duna mellékén. A vár a „Nevickei vár" nevet kapta, ami azt jelenti, hogy a menyasszonyok vára, akiket ennek a várnak meg kellett védelmezni. 17 Nevickei várról 1317-ben tesznek említést a történelmi feljegyzések, habár az korábban épült fel. Még abban az évben a várat Ján Drugethnek, egy olasz mágnásnak adták át, és a 16. sz. elejéig ez volt a Drugethek birtokkormányzási központja. 18 Azoknak a népi elbeszéléseknek, amelyek említést tesznek a Drugethekről, történelmi alapjuk van, mivel a Drugethek tényleg uralták a várat. Drugeth Gáspár uralma alatt alakították át a várat. Halála után a vár átalakítását a lánya fejezte be, kegyetlensége miatt a nép Rossz lánynak nevezte el. A helyi lakosságot kötelezték, hogy tojás és tej adományozásával járuljon hozzá a vár építéséhez, aki ellenszegült — megölték. A Rossz lány kegyetlenségeiről panaszt tettek a királyi udvarnál. A király kiküldte a katonáit, akik maguk előtt terelték az állatokat, amelyeknek kolomp lógott a nyakukban. Aztán szó van a Rossz lány meneküléséről és arról, hogyan ölte őt meg a katonák kapitánya. 11 ' Véleményünk szerint a Rossz lány alakjában két motívum keresztezi egymást. 1. A kegyetlen úrnő, Drugeth testvére vagy lánya, kinek uralkodása alatt épült át a nevickei vár — a Rossz lány — Pogány lány. 2. Magyarország ellensége — Törökország — „Rossz lány" — Pogány lány. A második motívum tükrözi Korvin Mátyás, magyar király harcát Törökországgal. Ez a harc olyan kimerítő és sok áldozatot követelő volt, hogy a nép még ma sem feledkezett meg róla. Ez hasonlít arra, a régi időkből ránk maradt, orosz regére, amelyben a pacsirta Rabló harcol a Szörnyeteggel és ami az orosz nép harcát tükrözi a barbár törzsekkel. Az elbeszélésekben a Rossz lány egyszer emberként, egyszer állatként szerepel: Kacsa-, liba-, tyúklábai vannak, érti az állatok nyelvét. 20 Perfeckij változatában van egy érdekes rész, amely Mátyás harcáról szól a Rossz lánnyal. Mátyás sok állatot szedett össze, hogy elnyomja a Rossz lány állati hangját, amelytől megsüketültek az emberek. Ez hasonlít arra az óorosz mondára, amely a Pacsirta-rablóról szól, aki úgy fütyült, mint egy pacsirta és úgy bőgött, mint egy 16 MELYNIK, Vaszil 1970. 42—43. 17 Isztorija míszt i szil URSZR. Kijev. 1969. 663. 18 Isztorija míszt i szil URSZR. Kijev. 1969. 663. 19 DUSANEK, Ján— GABRIEL, Frantisek 1946. 105. 20 A kelet-szlovákiai ukránok népi mondáiban a tyúklábak a szellemeket jelentik: „eljön valami, aki mintha tyúklábakon járna". GIRJÁK, Michájlo 1972. 183
