Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Varchol Nadyezsda–Varchol Joszif: A „Korvin Mátyás és a rossz lány” c. monda az Ulicsszko-ulláni Alföld szájhagyomány útján terjedő népköltészetében

Egy másik ulicsi változatban halála előtt a Pogány lány kineveti Mátyás királyt: „Nem tesz téged híressé Mátyás király az, hogy egy lukas királynak fejét vetted"." Rövidebbek azok az elbeszélések, amelyeket Novoszelica és Ulics falvakban jegyeztek még fel. Itt tejet, sőt anyatejet kellett az embereknek adniuk, melyet a vár építésekor a malterba kevertek. Szó van bennük Mátyás királyról, mint hősről, aki kiszabadította az embereket a Rossz lány zsarnoksága alól. Külön csoportot alkotnak a Rossz lányról szóló helyi elbeszélések, amelyekben egy szó sem esik Mátyás királyról. Ezeket az elbeszéléseket Pudhorod faluban, Nagymihály környékén jegyezték fel. Pudhorod faluban található egy középkori vár romjainak egy része, amely az úgynevezett Horod dombon van. Erről a várról, amely alatt egy falu keletkezett, nem tudunk semmi bizonyosat. Több. mint valószínű, az nem a Tibovi vár, amelyet sokszor említenek.

n Horodról nagyon sok népi mondában esik szó. 1926-ban Iván Pánykevics feljegyzett egy rövid elbeszélést az említett Horodról. A horodi várban élt egy úrnő, akinek férjét halva hozta haza a lova.

11 A mi feljegyzésünk Pudhorodról, a Horodon élő Pogány lányról szól. Férje a tatárok ellen harcolt és ő „csavarta" haza a férjét a háborúból. Mivel a férj már halott volt, így fej nélkül\,csavarta" haza. Meglátva ezt, a Pogány lány kútba dobta gyerekét a bölcsővel együtt, annyira megrémült, aztán ő maga is a kútba ugrott. Népi hit szerint „csavarás" — egy mágikus cselekmény, amelynek segítségével magához lehet csavarni embert a levegőben még akkor is, ha az messze volt. Az említett esemény az utánzó mágia szerint ment végbe: egy fazékban annak az embernek az alsó ruháját főzték a vízben, akit be akartak csavarni.

1

'

1 E csavarás a legjobban Szninscsina környéki falvakban volt elterjedve, de a történelmi népi elbeszélésekben is előfordul. Az egyik pudhorodi változatban a Rossz lány azt tanácsolta azoknak az embereknek, akik pénzt kértek az ördögtől, hogy csak akkor adják vissza neki a pénzt, ha a malacok lassan fognak menni haza a mezőről. Ez a téma a bolond ördögről a keleti szlávoknál önálló mesévé alakult.

1

' Az Inovci és Sztrichovci falukban készített feljegyzésekben a Rossz lánynak nincsenek démoni tulajdonságai. Ez a Rossz lány pusztító volt, egy lyukban élt a horodi barlangban, szeretett énekelni. Inovcin azt beszélik; ő olyan mindentudó volt, hogy még jövendölni is tudott. Lehetséges, hogy valamikor élt a horodi várban egy maga körül mindent pusztító nő. Mivelhogy lakása ilyen különös helyen volt, elnevezték Pogány lánynak. Róla szóló elbeszélések még ma is élnek az emberek között. A Mátyás királyról és a Rossz lányról szóló elbeszélésekben a tudósok a Rossz lány alakjában látják a török ellenséges erőit, mivelhogy a lány török származású volt. Más nézetet vall Melynik Vaszil, aki egyik munkájában a következőket írta; „Érdekes, hogy az előző kutatók, kivétel nélkül, azt vallják, hogy a lány török származású volt, elfeledve azt a tényt, hogy a Kárpátalján 11 Itt a „lukas király" alatt nőt kell érteni. 12 Supis pamiatok na Slovensku, zvazok 11, SU Pamiatkovej starostlivosti a ochrany prihodi, Obzor, Bratislava 1968. 483. 13 PÁNYKEVICS, Ivan 1938. 509. 14 VARCHOL, Nádija 1984. 12. sz. 15 V „Szrávnyitelnom ukazatyéle szluzsetof". Leningrád 1979. Nr. 1185. 182