Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Varchol Nadyezsda–Varchol Joszif: A „Korvin Mátyás és a rossz lány” c. monda az Ulicsszko-ulláni Alföld szájhagyomány útján terjedő népköltészetében

VARCHOL NÁDIJA—

VARCHOL JOSZIF Korvin Mátyás és a Rossz Lány az ulics-ublyai völgy szájhagyomány útján terjedő népköltészetében A Mátyás királyról szóló mondákban tükröződik a nép elképzelése a társadalmi igazságról, összpontosulnak az igazságos uralkodóról szóló motívumok a szegények és megbántottak védelmezőjével. A keletészlovákiai ukrán népköltészetben külön csoportot alkotnak a Korvin Mátyásról és a Rossz Lánnyal vívott harcáról szóló mondák, a motívum nem található sem a szlovák, cseh, morva, magyar, lengyel, sem a balkáni népköltészetekben. Ilyen témájú mondák csak a halicsi és a kárpátaljai Ungvár környéki falvakban találhatók. Az első, aki feljegyezte ezt a mondát Halicsban Ignatij volt Niklovics faluból, akinek a meséit nyomtatásban Drahománov Michail jelentette meg („Kisorosz mondák és elbeszélések", Kijev, 1886)

1 és 1896-ban Hnatyuk Volodimij jegyezte fel egy kárpátaljai falucskában Vorocsovóban.

2 Vrabl Michajlo is lejegyezte ezt a mondát, amely a magyar „Ethnographia" (Budapest, 1983)

3 folyóiratban jelent meg. 1925-ben Pánykevics Ivan (Vorocsovo)

4 és Perfeckij Jevgen' (Nevicke) jegyzett fel néhány változatot. Később folkloristák is jegyeztek fel néhány változatot, amelynek egyike a „Pcsilka"

6 folyóiratban látott napvilágot. Mint eddig ismeretes, ezt a mondát még senki sem írta le a kelet-szlovákiai részen. Az 1979—1981-es években sikerült feljegyeznünk néhány változatot az ulics-ublyai völgyben. A legszebbet a 89 éves Szavka Michail Ublyából, a homonnai járásból mesélte el. A monda egy szegény ruszin szolgáról szól, Mátyásról, aki Halajda gazdánál szolgál Orichovci faluban. (Hnátyuk változata.) Amikor meghalt a magyar király, kihirdették az új király megválasztását. A koronázásra Mátyás meghívta a gazdáját, de az utóbbi csak akkor hajlandó elmenni, ha a földbe helyezett faág kivirágzik addig, amíg ők megkerülik a szántóföldet. Az ág kivirágzott és ők mennek a koronázásra. A királyi korona, amelyet feldobtak az urak, mindig Mátyás fejére esett. A főnemesek nem akarták, hogy egy szegény ruszin fiú legyen a király. De akarva-akaratlanul meg kellett hajolniuk a sors előtt és Mátyás lett a király. Rögtön a koronázás után Mátyás elhatározta, hogy elpusztítja a Rossz Lányt, aki a kamjanicai várban lakik és nagyon gúnyolódik a helyi lakosságon. Mátyás király nagy sereget toborzott és begyűjtött sok állatot, amelyekre felkötött csengőket és mindegyikre tett meggyújtott gyertyákat. Éjfélkor kerítette be a várat. A Rossz Lány, meglátva ezeket a szörnyűségeket, megijedt nemcsak az állatok bőgésétől, hanem az emberek ordítozásától. Felnyergelte a 1 PERFECKIJ, Jevgen 1926. 3. 2 Etnográficsnüj zbirnyik 1898. 171. 3 PERFECKIJ, Jevgen 1926. 3. 4 PÁNYKEVICS, Ivan 1938. 494. 5 PERFECKIJ, Jevgen 1926. 54. 6 JÁCKO, Pávlo 1928. 12. 179