Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Kárpáti László: Egy borsodi ruszin énekeskönyv a 18. századból

mait. A „Bratszvo" nyomdájában napvilágot látott munka címlapmetszetét Georgij lerodiakon készítette. Ugyanezen dúcról nyomták az 1639-ben, illetve 1644-ben kiadott Oktoéch címoldalát is.

17 A középrész íves keretezése az előképen szervesen illeszkedik a pilléres keretépítményhez. Könyvünkben ez különválik és egy gyöngysoros belső kerettel bővül. Az Istenszülő hodigitria típusú ikonját ábrázoló rajz előképe a Kijevi Lavrában 1640-ben és 1648-ban kiadott Böjti Triodionban található.

18 A kompozíciót koronázó kerubfejhez több közeli analógia is kínálkozik, de valószínű, hogy az 1646-os Mogila Péter-féle Trebnyik (Euchologion) egyik lapvégdísze szolgált mintául.

19 Hasonló kerubfejes záródísz van Kirül Trankvillion (Sztavroveckij) Perlő Mnogocennoje című 1646-ban Csernigovban megjelent híres munkájában is.

20 Az eddig felsorolt elemeket az irmologion másolója egyetlen kompozícióba sűrítette. A nehezebb rajzi feladatokat jelentő részleteket — mint a perspektivikus megoldásokat — egyszerűen figyelmen kívül hagyta, így rajza síkszerűvé vált. Az egyszerűsítésekért színeivel kárpótol a miniátor. A barna gubacstinta rajzot zöld, vörös, okker foltokkal élénkíti. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy hasonló kompozíciójú címoldalakkal nagyon sok, román nyomdákból kikerülő könyvben is találkozunk, így igen közelálló példa az 1668-ban Balázsfalván nyomtatott Penticostar és még sok más munka címoldala is, azonban ezek esetében éppúgy az ukrán könyvgrafika hatása érvényesül, mint a pálfalai énekeskönyvnél.

21 A 97. oldalon, a 8. hang szombat esti dogmatikonjának kezdő sorai fölött egy rendkívül érdekes ikonográfiájú kompozíció látható. A 325. évi nikeai egyetemes zsinat áriánusok fölötti győzelmének egyik misztikus mozzanatát örökíti meg. A Krisztus istenségét tagadó áriánusok tévtanítását maga Krisztus cáfolja meg megjelenvén Péternek, a szent alexandriai főpapnak, szétszaggatott köntösével az egyháznak az áriánusok által okozott mérhetetlen károkat jelképezve. Könyvünkben ennek a jelenetnek három forrása is lehet. Legvalószínűbb, hogy az 1631-es kijevi kiadású Virágos Triodion (Penticostarion) azonos témájú metszete volt a minta. Ezen túl a szerző az 1637-es, ugyancsak kijevi Evangelije Ucsitelnoje, valamint a Mihail Szljozkij lembergi nyomdájából 1642-ben kikerült Triodionban is találkozhatott ezzel a kompozícióval.

22 A kép érdekessége, hogy bár a rajz pontos másolat, a másoló Péter alakja mellé Szent Miklós nevét írta. Ügy tűnik, érdeklődését inkább a jelenet látványossága keltette fel, valószínű, hogy eredeti jelentését, szimbolikus értelmét nem ismerte fel. A 83. oldalon a 7. hang szombat esti dogmatikonjának fejlécét Szent András apostol stilizált koszorúba foglalt egész alakos képmása díszíti. Az apostolvértanú ily módon ábrázolt figurája a lembergi Bratsztvo kiadásában megjelent Ünnepi Minea 1638-as második, valamint 1643-as példányaiban bukkan fel.

23 Egyenes átvételről beszélhetünk a virágvasárnapi irmoszokat illusztráló, Krisztus jeruzsálemi bevonulását ábrázoló fejlécénél is. Másolónk saját munkájában a Szljozkij-jele 1644. évi kiadású Evangélium azonos témájú metszetének kompozícióját kibővítette, meseszerű építészeti elemekkel gazdagította, anélkül, 17 POLONSZKAJA, I. M. 1976. 422. (806) 18 POLONSZKAJA, I. M. 1976. 352. (431) 19 POLONSZKAJA, I. U. 1976. 145. (327) 20 POLONSZKAJA, I. M. 1976. 149. (351) 21 LUPÁN, Doina—HATIEGANU, Lucia 1974. 372. 22 POLONSZKAJA, I. M. 1976. 261. (553) 23 POLONSZKAJA, I. M. 1976. (650) 175