Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Dobrossy István: a 17–19. századi újgörög diaszpórák néprajzi jelentősége Északkelet-Magyarországon

ahol a legtöbb görög kereskedő él. A század közepén (1748) pedig az egri kompániát a tíz leggazdagabb magyar kereskedőtársaságok között említik. Ez a második nagy bevándorlás időszaka (1740—1760 között) s ekkor kb. 100 család telepedik meg a városban. S hogy a kereskedésen túl más jellegű tevékenységet is végeztek, bizonyítja az, hogy az 177Í-es összeírás már csak 50 önálló kereskedőt, 8 legényt és 4 inast mutat ki.

41 A kompániák fénykorukat itt is a 18. században élték, de a századvégen a város elsősorban vallási okokból — Eszterházy Károly érsek erőteljes, agresszív alapállása miatt — üzleteiket felszámolta. A 19. században számottevő gazdasági-kereskedelmi tevékenységükkel már nem találkozunk. A görögök társas cégei közül a Nikola Ádám, a Sarpe János, az Albánszky György—Báró György, valamint Árgirus János-féle emelkedik ki/'

2 A görög kereskedők egy-egy településről való kiűzetésének pregnáns bizonyítéka a Nikola-* féle cég peres dokumentum-együttese. (A kereskedőtársulás tagjai közül Nikola Ádám török, Kapitány (Panakoszta) György görög, Ballá Ádám és Dúsa. György pedig szerbek voltak. 1712-ben telepedtek meg Egerben, s ezt követően alakítottak kompániát.) 1767-ben a város Nikoláék üzleteit széthányatja, árukészletüket pedig zár alá veszi. Nikola börtönéből keltezett, s az érseknek címzett levelében a következő áll: „a külső Országokkal való kereskedés fel állításában nem utolsók voltunk."

43 1732—1767 között három boltot építettek fel Egerben, de ezen túl „a városnak húszezer forintokig hasznot adtam, a Vármegyének ezerekből álló mundérokat szereztem, melyet más városokban senki sem tett."

44 Ezen túl a katonaságnak lovakat szerzett a kompánia, s a rájuk kivetett katonaságot is kiállították. A kompánia nevében Nikola panaszolja, hogy „sok ezerből álló" adósaik vannak, tehát nem érheti őket a csődbejutottság vádja. Árulerakataikból egyszerre 2—3 szekér szállította a vásárokra a legkülönfélébb alapanyagokat, félkész- és késztermékeket, viseleti darabokat. Nikoláért a 10 legnagyobb, tőkeerős egri görög kereskedő vállalt kezességet, de eredménytelenül. Rövidesen ők is hasonló sorsra jutottak. Valamennyi település közül az egri görög kereskedők pere adja az ún. megoldás, a kapitalista kereskedelmi tőkefelhalmozódás elleni tiltakozás, elzárkózás legdrasztikusabb példáját. A négy kompánia közül, a gyöngyösi a legkevésbé feldolgozott. Első adatunk az itt áruló, vásárra járó Püspökiből ide szekerező rácokra vonatkozik. Heves megye alispánja írja egy kérvényükre, hogy „tik peniglen falusiak, hitetlen lélek, beste lélek kurva fiai, kemény nyakú szófogadatlan Ráczik, ugi járjatok ide mentegető levelekkel, hogi Isten engem Ügi segéllyen, valaki jön avval hozzám, holtra verem".

45 Annyit tudunk, hogy Eger 1687. évi felszabadulása után 1688tól kezdetét vette a visszatelepülés, ill. a betelepítés. 1690—1703 között először a rácok jelentek meg, akik Gyöngyöst és a környező települések szabad részeit vették birtokukba.

46 A következő évtizedben már görögök, zsidók, arnót kereskedők is megjelennek a vásárokon, s vélhetjük, hogy ezek egy része helyben lakos volt. Erre utal a tanács határozata a kereskedelemről, amely 1715. május 14-én született. Eszerint „ . .. az kik egész sátorral vannak, posztó és egyéb por41 ECKHARDT Sándor 1918. 336. 42 BIHARI József 1956. 423. 43 Nikola-peranyag No. 26. — 1768. 44 Nikola-peranyag No. 25. — 1768. 45 ETHEI SEBŐK László 1880. 192. 46 SOÓS Imre 1955. 6—7. 165