Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Dobrossy István: a 17–19. századi újgörög diaszpórák néprajzi jelentősége Északkelet-Magyarországon

DOBROSSY ISTVÁN: A 17—19. századi újgörög diaszpóra néprajzi jelentősége Északkelet-Magyarországon Magyarország és a nagyobb táji egység, a Kárpát-medence csaknem valamennyi jelentős településén fellelhetők a görög kereskedőtársaságok, vagy kompániák tárgyi és szellemi emlékei.

1 Szűkebb vidékünkön, Magyarország északi részén — Nagyvárad, Debrecen, Kassa, Eperjes és Bártfa kereskedőtársaságaival folyamatos kapcsolatban, részben hatásuk alatt — jelentős görög kompániák szerveződtek Tokajban. Miskolcon, Egerben és Gyöngyösön. Ezekhez a létszámában változó, de nagy szervezetekhez ún. külső tagok is kapcsolódtak, akik honos településükön szintén áruértékesítési, kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

2 A négy nagy kompánia tevékenységéről jelentős a történeti irodalom, de ennek ellenére hiányzik a téma egészét átfogó feldolgozás.

3 Azokról a településekről pedig, ahol társaságok nem voltak, csak néhány kereskedő élt, legfeljebb szórványos adatokkal, ismeretekkel rendelkezünk. A vizsgálatok ezen a téren már alig-alig kecsegtetnek eredménnyel, jóllehet egy-egy település életét befolyásoló szerepük és interetnikus kapcsolataik éppúgy adottak voltak, mint a nagy „kompániás helyek" esetében. Alábbiakban azt mutatjuk be, hogy kik voltak ezek a „görög kereskedő" fogalom alatt jelzett, iparral, kereskedelemmel egyaránt foglalkozó betelepülők, mikor jelentek meg és meddig fejtették ki gazdasági-kereskedelmi-kulturális tevékenységüket településeinken, s végül: mi a jelentőségük az interetnikus kapcsolatok területén. 1 1975—1976-ban a miskolci Herman Ottó Múzeum arra vállalkozott, hogy a görög kereskedők észak- és kelet-magyarországi tárgyi és dokumentációs emlékeit időszakos kiállításon mutassa be. A kiállítás megnyitását tudományos ülésszak követte, ahol a magyarországi szórványok további kutatásának, valamint a feldolgozások megjelentetésének hosszú távú programja is megfogalmazódott. Ekkor és ezen a fórumon vetődött fel a Miskolcra telepítendő Magyarországi Ortodox Múzeum gondolata. A múzeum és annak új, állandó kiállítása — közel egy évtized előkészítő munkája után — a közeljövőben fog megnyílni. 2 Ilyen, az említett kompániához tartozó, de másutt élő kereskedőkről történik említés a történeti irodalomban, valamint az egyes kompániák levéltári irataiban a következő településekről: Szatmár, Németi, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Tállya, Erdőbénye, Mád, Tolcsva, Bodrogkeresztúr, Tarcal, Szikszó, Sajószentpéter, valamint az akkor még Miskolc melletti településnek számító Mindszent. Az egri és gyöngyösi kompániákhoz tartozó, ún. „külső tagok"-ról nincsenek ismereteink. 3 Csupán a jelentősebbeket kiemelve említhetjük Tokajjal kancsolatban: HODINKA Antal 1912. 199—302; TARDY Lajos 1963. 1—176; HÖGYÉ István 1977. 1—14; Miskolccal kapcsolatban: MARJALAKI KISS Lajos 1960. 1—3; KOMÁROMY József 1969. 285—340; BARNA Károly 1971. 1—173; DOBROSSY István 1975a. 21— 31; DOBROSSY István—VERES László 1976. 29—40. Az egri görög kereskedőkkel kapcsolatban alapvető munka FÜVES Ödön 1958. 78—81; és BIHARI József 1956. 392—456. feldolgozása. A gyöngyösi kompánia története csaknem feldolgozatlan, mindössze szórványos utalásokat találunk a település monográfiáiban. így pl. a legtöbbet: ETHEI SEBŐK László 1980. leírásában. 159