Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Sasvári László: Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon a 18–19. században

SASVÁRI LÁSZLÓ Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon a 18—19. században Külföldön élő magyar szerzők 1973-ban sorozatot indítottak Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae címmel, melyből öt kötet jelent meg, az utolsó 1976-ban. Ezeket ismertetve GERGELY Jenő, a jeles marxista vallástörténész, a véleményét a következőkben foglalja össze: „A kollektív erőfeszítés termékeként napvilágot látott Dissertationes eredményei elismerést érdemelnek, hiányosságai tanulságul szolgálnak: a katolikus egyház — és tegyük hozzá valamennyi magyarországi egyház — történetének feltárása, forrásainak összegyűjtése, megóvása és feldolgozása elsősorban a hazai történettudomány előtt álló sürgető feladat".

1 E dolgozat részben eme kívánalomnak is eleget óhajt tenni, figyelembe véve a „valamennyi magyarországi egyház" kitételt, amennyiben most az ortodox és az ebből kivált görög katolikus egyház kérdéseiről esik szó. Másrészt ezen túlmutat, mivel olyan etnikumok voltak e vallási közösségek hordozói, melyeknek jelenléte Észak-Magyarországon művelődéstörténetileg és néprajzilag igen jelentős. A vallási tartalom erősen meghatározta az ortodoxiát hordozó görög és szerb etnikum öntudatát, magatartását. Az egyházi élet és a gazdasági élet olykor teljesen összefolyt, hisz a kereskedőtársulatok és az egyházközségek vezetősége azonos volt. A görög katolicizmus pedig a görög-szláv eredetű népi kultúrát hordozó etnikumok asszimilációját eredményezte. Dolgozatunk két részre oszlik a címben jelölteknek megfelelően: külön tárgyaljuk az ortodoxok, és külön a görög katolikusok szerepét. Igen bőséges anyag állt rendelkezésünkre. Az ortodox egyházközségek esetében megpróbáltunk átfogó képet rajzolni, és rámutatni egy-egy sajátosságukra, öt egyházközségről kell megemlékeznünk: Tokaj, Miskolc, Eger, Gyöngyös és Ungvár. Ungvár kivételével mindenütt előbb a kereskedőtársulat működéséről vannak adataink, melyre azután felépült az egyházközség. Eger kivételével a karlócai érsek közvetlen fennhatósága alá tartoztak görög jellegük miatt, viszont Egerben jelentős volt a szerbek jelenléte, ezért ez a bácsi püspökséghez tartozott. A görög katolikusság számarányában és_ területi eloszlásában nagyobb, terjedelmesebb, története azonban kevésbé feldolgozott, ezért itt vázlatos összefoglalást kívánunk adni. Tokaj: Ha Tokaj történetét vizsgáljuk, felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben éltek „rácok" a Tiszántúl felső részén, mely a tokaji váruradalomhoz tartozott. Felmerül az is, hogy mi lehetett a rác (rascianus, rasciani) szó ponl GERGELY Jenő 1983. 666. 147