Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Dám László: Interetnikus kapcsolatok a Zempléni-hegység népi építészetében

3. kép. Szabadkémény váza. Vágáshuta. Dám L. felv. A kemence hosszú ideig továbbra is a szobában marad, innen történik a fűtése is, de a kabola kürtője a füstöt már nem a padlástérbe vezeti, hanem a kemence fölött a közfalat áttörve a pitvarba, a szabadkémény alá. A kabolák eme változatai közül külön is figyelmet érdemelnek a kályhacsempékkel kirakott formák, melyek igen közel állnak az észak-erdélyi kemencéhez kapcsolódó kandallós tűzhelyekhez, s tulajdonképpen a kandallós tüzelők legészakibb változatának tekinthetők. Ilyen csempés kabolát a vizsgált területen eddig csak Füzérből, Pusztafaluból, Erdőhorvátiból és a csehszlovákiai Szobosról ismerünk, de találunk példákat a szovjet Kárpátaljáról is.

; A változás következő fázisában a kemence kikerül a szobából a pitvarba, a szabadkémény alá. Ez a forma a recens anyagban jelentősen elterjedt nemcsak a Zempléni-hegységben, de más észak-magyarországi tájakon, így DélGömörben is. 7 GÖNYEI Sándor 1939. 125—139.; BAKÓ Ferenc 1952. 421.; ÉBNER Sándor 1931. 12.; SZOPOLIGA, Miroszlav 1983. 168.; GRACSINSZKAJA, Natalja 1974. 147. 124