Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Szabadfalvi József: A néprajzi érdeklődés kibontakozása és interetnikus kutatások Északkelet-Magyarországon

II. A legújabb magyar néprajzi kutatás, következésképpen az irodalom is meglehetősen nyitott volt az interetnikus kérdések iránt. Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának az évkönyve, a Népi Kultúra — Népi Társadalom 1973. évi kötete egész sorát közli a tanulmányoknak a kárpáti népek kulturális kapcsolatairól.

35 Békéscsabán immár két alkalommal rendezték meg a Nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciát.

36 Itt számbavették a kutatás eredményeit és számos új eredményt közöltek.

37 1972-ben DANKÓ Imre. 1974-ben FERENCZI Imre, 1975-ben pedig KOSA László összegezte az elmúlt évtizedek magyarországi nemzetiségek néprajzi kutatását.

38 Borsod megye 18. század eleji újratelepülésének történetével, az e kötetben is értekező VERES László foglalkozott.

39 A Zempléni-hegység falvainak szokásrendszerében megnyilvánuló interetnikus kapcsolatokról NIEDERMÜLLER Péter írt tanulmányt.

40 A törökdúlást követő önkéntes betelepülés és szervezett betelepítés különböző kárpát-ukrán népcsoportokat is juttatott Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére és részben Északkelet-Magyarország más megyéibe is. A kárpátukránokra vonatkozó ismereteinket a századelőn elsősorban HODINKA Antal, LEHOCZKY Tivadar, SZTRIPSZKY Hiador és ZSATKOVICS Kálmán írásaiból meríthetjük.

41 E nép betelepedését és elterjedését 1973-ban magyar és német nyelvű tanulmányban PALÁDI-KOVACS Attila foglalta össze.

42 CSORBA Csaba A kárpátukránok kutatsáa Zemplénben a 20. század fordulóján címmel közölt cikket.

43 A Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori hallgatói az 1980-as évek fordulóján végeztek kutatómunkát a Zemplén megyei Komlóskán a ruszin eredetű lakosság körében, a tájház létesítése kapcsán. E kutatás eredményei között megemlíthetjük BARTHA Elek kismonográfiáját.

44 BODNÁR Zsuzsanna, FEHÉR Ágnes és SZABÓ Sarolta tanulmányait Komlóska építkezéséről és lakáskultúrájáról, népi táplálkozásáról, valamint szőlő- és borkultúrájáról.

45 NIEDERMÜLLER Péter pedig Rudabányácska (Zemplén m.) településének rejtélyét igyekezett megfejteni, a népesség szoták (szlovják) eredetét hangsúlyozva.

46 Tájegységünk lengyel telepesfalvairól az utóbbi időkben a publikációk ugyancsak a debreceni tanszék és a Herman Ottó Múzeum kiadásában jelentek meg. A kutatást két lengyel kutató KRASlNSKA Ewa és KANTOR, Riszard, illetőleg BÖDI Erzsébet végezte a Derenkre 1720-ban betelepedett, majd 1940ben erőszakkal továbbtelepített lengyel lakosság körében.

47 A két lengyel kutató Krakkóban már megkezdte a magyarországi kutatómunka eredményeinek folyamatos, monografikus publikálását.

48 A múzeum a kutatás évei során folya35 Népi Kultúra — Népi Társadalom, VII. 1973. Bp. 36 KOSA László—KRUPA András (szerk.) 1976. 37 L. pl. GUNDA Béla 1976. 38 DANKÓ Imre 1972.; FERENCZI Imre 1974.; KOSA László 1975. 39 VERES László 1979. 40 NIEDERMÜLLER Péter 1977. 41 HODINKA Antal 1909.; SZTRIPSZKY Hiador 1910.; ZSATKOVICS Kálmán 1890. 42 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973a.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973b. 43 CSORBA Csaba 1973. 44 BARTHA Elek 1980. 45 BODNÁR Zsuzsanna 1980.; FEHÉR Ágnes 1979.; Szabó Sarolta 1982. 46 NIEDERMÜLLER Péter 1980. 47 KRASlNSKA, Ewa—KANTOR, Riszard 1979a.; KRASlNSKA, Ewa—KANTOR, Riszard 1979b.; BÖDI Erzsébet 1979.; BÖDI Erzsébet 1981. 48 KRASlNSKA, Ewa — KANTOR, Riszard 9