Kiss József: Matyó népdalok (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 14. Miskolc, 1965)

külsőségekben viselte a szépet, hanem szivében la hordta azt. Szebbnél szebb mintájú kézimunkát készítettek, közben dalol» tak. Számukra a dalolás életszükségletté vált. Mezőkövesden még moatanában is látható egy-egy házelőtt Ü1S asszony - gyerekcsoport -, akik -varrás közben dalolnak. Népi hangszerek közül f

Sieg a oiterát használták. Furulyaszó ritkábban volt hallható. Nagy István szűcsmester, a népművészet mestere még ma is szépen játszik furulyán. Többször láttam, amint zenekart rögtönöztek: fésűre rezgós papirt tettek, azzal zenéltek, egy férfi pedig az ajtón, asztalon brúgózott /ujját odadörzsölt«/. A matyó népdalokban az itt éld nép magasfokú érzelmi kultúrája tükröződik. A valóság lényegét, benne az embert vetíti elénk. Közvetlen környezetükben a tájban való gyönyörködés, természeti képek megfestése - esztétikai életük hordozója. Hímzésük a mező sokszínűségét, virágait, azok illatát leheli felénk, a népdalok viszont az itt lakó emberek értelmét, érzelmét, gondolatvilágát, tiazta erköloaét ábrázoljak egyszerű megoldásokkal, de igen magas fokon. A zenei anyagot 11 témakörre bontottam. A gyermekdalokhoz az adatközlők hű idézeteivel leirom a játékhoz, szokáahoz, eseményhez fűzSdó néprajzi alkalmat, születés, ill. felhangzás körülményeit. Ezzel igyekszem felvillantani a népzene életének egyes titkait, a nép életének azövegbe-zenébe válását. Az altató dalok melizmatikua énekléae, hanghordozása az egyházi éneklés hatását viseli magán. Szerkezetük alapján zömmel páros lüktetésű dalok. Közülük több variáns formában más vidék gyermekdal anyagában is fellelhető. A felnőttek dalaira emlékeztető, kibővülő, nagyobb hangterjedelmű dalokat már a kamaszkorban lévő gyerekek énekelték, játszották. A felnőttek dalaiból is átvettek motívumokat. A népdalok keveredése, népies dal és szomszéd népek zenéjének hatása leginkább a summásdalokon vehető észre. Ez természetes is, hiszen a matyó summáaok a két világháború között az ország minden részében egyházi és uradalmi birtokokon dolgoztak. Külföldre is többen elszegődtek. Vitték, terjesztették a matyó dalokat, ugyanakkor hozták haza más zene hatását. Erkel Fereno: Maghalt a cselszövő c. dala variáns formá6