Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Bakó Ferenc: Település és népi építkezés

TELEPÜLÉS ÉS NÉPI ÉPÍTKEZÉS BAKÓ FERENC I. A Bükk hegység településeinek keletkezése általában a honfoglalás idejére vagy az Árpádok korára vezethető vissza, ez a táj tehát megközelítően ezer éve lakott. Répáshuta alapítása jóval újabb keletű. Az első településről és a lakosság eredetéről részben a néphagyomány, részben az írásos emlékek adnak tájékoztatást. A ma élő idős emberek ismeretei szerint a lakosság annak a hutának a munkásaitól származik, amely a falu centrumában, az iskola helyén volt.

1 Ez a közlés egyben a település legrégebbi helyét is meghatározza: ez egybeesik a mai faluhellyel. SIPOS I. ugyancsak a hagyományból merítette azt, hogy a mai lakosság elődeit a Rákóczi-szabadságharcban való részvétel miatt telepítették ide büntetésből,

2 bár ez inkább egyéb bükki hutákra vonatkozhat. A történelmi kutatás közelebbről is meghatározza Répáshuta keletkezésének idejét és körülményeit. A mai helyen Répáshuta név alatt először 1766-ban jegyeztek fel települést, ahol 1776-ig szlovák erdőmunkások laktak, valószínűleg tartósabb használatra épített kunyhókban.

3 Ezután pusztán állt a terület, mert az első katonai térképfelvétel nem tünteti fel (1783. év), de 1790-ben már üvegkészítő munkások telepednek itt meg

4 és ettől az időponttól lehet számítani településünk folyamatos fennállását. Az első huta építését a néphagyomány egy Sir nevű bérlőhöz kapcsolja,

5 de az írott források Stutter Jánost emlegetik. A Stuller családtól csak 1834-ben vásárolja meg a hutát Schir József— ennyiben tehát korrigálni kell a hagyomány közlését. Az ország helységeit feltüntető névtárba Lipszky csak 1808-ban veszi fel Répáshuta nevét.

6 A település történetének első fejezetéről nem sokat tudunk, de viszonyítani lehet a többi bükki hutatelepüléshez. A 18. század végén az erdőbirtokos uradalom az üveghuta működéséhez szükséges fa kitermelésére, szállítására a Bükk környéki falvak jobbágylakosságának robotmunkáját biztosította, s így a településeken csak a hutás emberek és az üvegkészítő szakmunkások laktak.

7 A fuvarosok, favágók, szén- és mészégetők ezek szerint csak később vesznek részt a hutatelepülések kialakításában. 1807-ben 126 lélek lakik Répáshután, de az 1828. évi összeírás már csak 11 személyt tüntet fel, akik 6 házban 1. Saját gyűjtés, 1981. Sir Bertalan, sz. 1902. 2. SIPOS I. 1958. 17. 3. VERES L. 1978. 31. 4. SIPOS I. 1958. 19., 22.; VERES L. 1978. 31. 5. Saját gyűjtés, 1981. Sir B. sz. 1902. 6. VERES L. 1978. 21., 32.; SIPOS I. 1958. 22. 7. VERES L. 1978. 19., 34. 7 Répáshuta 97