Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Sipos István: A bükki szlovák falvak nyelvi sajátosságai

Hasonló általános jelenség még az utolsó előtti szótag hangsúlyozása, amely valamilyen módon összefügg a kvantitáshiánnyal. Ez is keleti szlovák jelenség. Alaktan - Az alaktanban mutatkozó hangtani jelenségek az alaktanra jellemző analógia körébe tartoznak. Általános szláv jelenség, hogy a gazdag névszói s igei tagolódás és ragozás az egyszerűsödés felé tart. Az azonban már helyi sajátosság a bükki településeken, hogy az előrehaladott egyszerűsödés keleti szlovák eset- és személyragokkal történik. A névmások és melléknevek mintájára teljesen egységessé válik a névszók többes számú ragozása. Az egyes számban is erős az egyszerűsödési hajlam, de itt a nyelvtani nem szerinti korlátok szilárdak. Csak ezeken belül érvényesül az egy mintára törekvés. A különböző fejlődési fokon fellépő nyelvi jelenségek nagy része közös a bükki településeken, de az egyes településeknek vagy csoportoknak külön jellegzetességei is vannak. A bükki települések közös nyelvjárási vonásai. Hangtani: 1. öt magánhangzós (a, o, u, e, i) magánhangzó-rendszer 2. teljes kvantitáshiány 3. hangsúly a szó utolsó előtti szótagján 4. csak keleti szlovák h (a eh - x csak variáns) 5. rendszeres v -/ váltakozás 6. a magyar szavak -ó, -ő végződésének -ov megfelelője (hordov) 7. a ct > -sť/sc változás a főnévi igenevekben: tlusť, pesť/c. Alaktani: 8. a lágy semlegeseknek a keménytövűekhez igazodása (-e > -o): polo, sreo/sereo 9. a főnevek egységes többes száma, keleti szlovák esetragokkal: a) a tb. gen. és loc. egységesen -och minden nemben: muzox, zenox, vajcox b) a tb. dat. egységesen -om: mužom, ženom, polom c) a tb. instr. egységesen -ami a főneveknél (de számnevekkel kapcsolatban -ma, a mellékneveknél, névmásoknál gyakori az -ima) 10. a tb. nom. -e esetragja a hímnemű élőknél, keleti szlovák mértékben: luďe/luze, mlinare, furmane, gazdove 11. a brat régies tb. nom-a: braťa/braca 12. egységes sg. instr. esetrag (-u) a nőnemű főneveknél, mellékneveknél, névmásoknál 13. egységes -u sg. loc. esetrag a lágytövű hímnemű életteleneknél, semlegeseknél és az -r végződésűeknél 14. a gazda típusú főnevek régi ragozásának megőrzése, sg. gen. -i 15. a névmások egységes lágy -e típusú ragozása: teho, temu, kemu, mojemu, bratovemu 16. a melléknevek — névmásokéhoz hasonló — ragozása: dobrého, dobrému 17. a melléknevek, névmások egységes -e ragja a tb. alanyesetben: také dobre hlapi, ženi, dreva 18. a hím- és semlegesnemű névmások, mellékneveknek azonos a sg. loc. és instr. ragja -im: o tim dobrim, s tim dobrim 41