Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Deme Dezső: A falu szlovák népdalkultúrája

Tekintettel arra, hogy a közölt népdalok különböző behatásoknak tükröződései, ezért úgy véltem, hogy egy-egy lejegyzett népdalnál néhány rövid megjegyzést kell tennem. Egyeseknél könnyű kimutatni a szlovákiai népdalokkal való rokonságot, másoknál pedig vagy a dallamban, vagy a szövegben - esetleg csak egyes sorokban - nyilvánvaló a magyar népdalokkal való rokoni vonás. Magyar dallamúak egyébként a következő számú népdalok: 10, 15, 16, 17, 18, 20, 23, 25. Megjegyzéseim az egyes népdalokhoz: 1. Csak az öregek ismerik Répáshután. Izometrikus strófaszerkezetű dal, tipikus példája a szlovák ritmusszűkülésnek. Rokonszövegek találhatók (BARTÓK B.: 1956. 771, 772a, 772b, 772c sz. alatt, de a szövegrokonság csak az első két sorban mutatható ki, azután a szlovákiaiak eltérnek. Répáshután 20 versből áll a ballada, a szlovákiaiak legfeljebb 7 versből állnak. Bartók 1913—15ben jegyezte le a dalokat a Hont megyei Kostolné Moravcéban (771, 772b) és a Zólyom (Zvolen) megyei Poniky-ben (772a) és Lisovban (Hont megye) (772c). 351