Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Barna Gábor: Hiedelemalakok a hitvilágban

» Különösen a fuvarosok találkoztak gyakran a holtak szellemével. Az egyik fuvaros Tebéről (közeli völgy) jött haza fuvarból, s útközben egy fekete ruhába öltözött asszonyt látott. Fel akarta venni kocsijára, de az eltűnt. A visszajáró halottak lelkei általában ijesztik az úton járókat. Ijesztik, hiszen elátkozott lelkek, zaklnuti ľudia, zaklnuti ženy voltak. Ijesztettek a Csúnyavölgyben is, s hallottak ott gyereksírást is. A halott szelleme a temető mellett megállíthatja az arra haladó kocsit, lovat is. Ilyen esetek is főleg fuvarosokkal fordultak elő. Megjelenhetnek a visszajáró holtak kutya képében

2 7 is, s így megtámadják az erdőn járó embereket. Fehér kutya képét öltik magukra. Megjelenhetnek kacsa képében is. A hiedelem szerint a visszajáró lelkek a kerítésen mennek. A visszajáró holt lelkekbe vetett hiten alapszik az a gyerekijesztő, hogy vigyázz, jön a halott és elvisz! Ugyancsak ez a hit az alapja azoknak a történeteknek, amelyben fogadnak a legények, hogy bele mernek-e szúrni egy kést a temetői keresztbe. A történetben szereplő legény odaszúrta kötényét, s mivel azt hitte, a halott fogta meg, ijedtében szörnyethalt. A kísértetek, az elátkozott szellemek nemcsak ijesztenek, hanem az erdőn járó embereket tévútra is vezetik. A történetek nagy része ilyen elvezetésről szól.

2 8 Az egyik erdőt járó emberről mondják, hogy egyszerre csak azt hallotta, hogy „egy hang hívja: stari, poď, poď! Mindig ezt mondta. Muszáj volt arra menni, hegyen-völgyön, míg az ember ki nem merült. Semmit se látott, csak hallott." A hang vod'ilo az embert. Több történetben elmondják, hogy négyszer-ötször is ugyanarra a helyre lyukadtak ki akaratuk ellenére, holott ők haza akartak menni. Egy-egy szórványos adatunk van a fehér asszonyról, aki fehér ruhás női alakban megjelenő ártó erdei szellem,

2 9 az erdőben élő vademberről, divy človektol, s az ohfíiva Zenaiól.

30 Zmok: Ha a tyúk kis tojást költött ki, abból lett a zmok

31 Éppen ezért a kicsi tojást átdobták a háztetőn, hogy menjen el a szerencsétlenség a háztól, ill. hogy ne legyen belőle zmok. A zmok tyúk, csirke alakú szellem volt. Csak a gazdája látta. Mindent hordott a gazdájának, amit csak mondott neki: pénzt, gabonát, egyebet. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy a zmok nem tyúk, hanem emberféle; kis termetű, törpe formájú. Mindent összehordott a házhoz. Amikor a gazdája már nem tudott vele mit kezdeni, akkor elküldte a malomba, hogy hozza el neki a malomkövet. Abba pedig megszakadt, olyan nehéz volt. így tudtak megszabadulni tőle.

3 2 27. Vö.: GUNDA B. 1979. 132.; KRUPA A. 1974. 255-263. 28. Ugyanez Zemplénben: FERENCZI I. 1960. 14. skk.; BARNA G. 1980.; GUNDA B. 1979. 132. 29. KOLEDZEY Z. 1970. 45.; GUNDA B. 1979. 132. 30. MÁCS I. 1980. 44. 31. Vö.: GUNDA B. 1979. 132. Jellegzetes alakja e néven a szlovák hiedelmeknek is. Vö.: HORVÁTHOVA E. 1975. 1028. 32. A zmok hiedelmei mind a nyíregyházi, mind a békési szlovákoknál hasonlóak. Lásd: MÁRKUS M. 1943. 267-269.; KRUPA A. 1974. 272-275. Elküldése mindenütt lehetetlen kívánsággal történik. Nem találkozunk viszont azzal a másutt ismert képzettel, hogy a zmokkal gazdája intenzív nemi életet él. Vö.: KRUPA A. 1974. 272-275. Lásd még: HOPPAL M. 1969. 341