Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Sipos István: A bükki szlovák falvak nyelvi sajátosságai

A BÜKKI SZLOVÁK FALVAK NYELVI SAJÁTOSSÁGAI SIPOS ISTVÁN A bükki ipari települések (a három Huta és a két Hámor) szlovák nyelvjárása

1 — három felismerhető változatban - olyan sajátosan kevert, hogy a szlovák és morva nyelvjárásterületen nem található hasonmása. E területek minden nyelvjárási sajátsága megtalálható itt, az egyes változatokban, különböző mértékű vegyítésben. Ezt megmagyarázni, s megérteni a települések keletkezésének és fejlődésének ismerete nélkül lehetetlen. Fejlődéstörténet. — A 18. század végi országos helységnévtárakból

2 még hiányoznak. De a 19. század eleji

3 már hírt ad róluk. Ezért sokáig tévesen úgy vélték, hogy aránylag fiatal települések. Holott majdnem egy évszázaddal korábban keletkeztek, s így időben egybeestek a török uralom utáni nagy telepítésekkel. Az egyezés azonban csak időbeni, mert lényegében egészen más jellegűek voltak. Itt ugyanis nem korábban ismert, de elnéptelenedett települések nagy számban történő feltöltéséről volt szó. Éppen ezért hiányoznak a 18. század végi helységnévtárakból. A bükki ipari településeket a 18. század elején kibontakozó merkantilista gazdaságpolitika hozza létre. Ezek egyéni vállalkozású, kis létszámú, szakmai települések kincstári birtokon, a Bükkben a diósgyőri kamarauradalom területén. Éppen ezért az első feljegyzések valamelyik ismert helynév (Diósgyőr, Felsőgyőr, Kisgyőr) kapcsán említik őket. Az első feljegyzéseket az egyházi adminisztráció őrzi. A diósgyőri egyház 1730— 1748 közötti anyakönyveinek házassági részében, az 1738-as évnél, két házasulandó neve mellett szerepel Diósgyőrhuta. Ugyanezen időszakban a születési anyakönyvekben hét esetben szerepel a szülők lakóhelyeként az „ex Huta' jelölés. Az állami adminisztráció sem marad el, bár az 1738-as összeírás még nem említi, de az 1744-ben készült

4 már jelenti, hogy: „a Kis Győr melletti erdőkben, a Márkusvölgyben egy kőből és fából épült üveghuta van, aránylag nagy, négy kapuval... s az első részben 6 személy dolgozik . .. Az üvegmesternek jó állapotban levő háza van." A bejegyzés egy kőtörő malmot is említ, amelyet a Márkus-patak vize hajt. A következő bejegyzést is az állami adminisztráció szolgáltatja, az 1766-os összeírás

5 felsorolja a diósgyőri kamarához tartozó 15 települést, s köztük van: Ó-Hutta, 1. SIPOS I. 1958. 2. Lexicon locorum populosorum 1773.; KORABINSKY J. M. 1886. 3. LIPSZKY J. 1808. 4. Urbaria et conscriptiones fasc. 87., num. 24. 9-10. 5. Urbaria et conscriptiones fasc. 3., num. 37. 21-22. 3 Répáshuta 33