Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)
Barna Gábor: Hiedelemalakok a hitvilágban
inkább pozitív. A hiedelemalak megnevezésére csak a magyar tudóš, tudóska, tudósasszony és jós terminusokat használják. A helyi nyelvhasználatban a tudós a hímnemű, a tudósica a nőnemű alakot jelöli. Az itt tárgyalt képzetek azonosak, bár a tudós emberek mellett a hiedelmek halottid tója is itt szerepel. Jósnak, tudósnak azokat nevezik, akik foggal születtek. Azt mondják, ilyen lehetett Répáshután is, hiszen beszéltek a foggal született gyerekről. Ám tudós, jós csak akkor lesz, ha a foggal születést ,,nem mondják el hangosan még egymásnak sem. Ha elmondják, akkor nyomban kipereg a gyerek foga a fürdővízbe. A szülésznő se szokta mondani. Az ilyen jósol életsorsról, halottakról." Egy másik vélemény szerint 12 évig nem szabad kivallani, hogy foggal született. Mert ha elmondták, akkor a gyerek nem tud semmit vagy pedig egy elbeszélés szerűit meghal. Mondják azt is, hogy a foggal születést 7 évig nem szabad elárulnia az anyjának, s a gyerek 7 évre beszél, azaz tudós lesz. A foggal születés mellett a tudomány eredetéről nem tudnak legtöbben, csupán szórványos adatok bukkannak elő. Eszerint „a tudós meghal és újra éled. Három napig azért nem szabad eltemetni." A foggal született gyerekek nagyobb tudásúak, jósolni tudók lesznek, 7 de nem lesznek mind halottlátók. A század elején Novajon, 8 majd Miskolcon, Egerbaktán és Egerben, a közelmúltban pedig Putnokon 9 működött, ill. működik tudósasszony. A putnokiról mondják, hogy amikor beszélni kezdett, a rendőrök bezárták. „Akkor azt mondta az egyik rendőrnek, hogy maga ne szóljon semmit, csak menjen haza, a fia meg lesz halva. Nem akarta elhinni, mert a gyereknek nem volt semmi baja. De úgy volt. Kezdtek neki hinni. Kiengedték, nem tudtak vele mit kezdeni. Most meg jól megadóztatták. De a nép keresi. - Mindenkinek fáj, ha meghal valakije, hogy mégis mit követ el, hogy jó helyen van-e, vagy rossz helyen van. Ha rossz helyen van, a tudóska se tud róla semmit. Azt mondja, még nem jelent meg neki, nem engedik." 10 A halottlátóhoz járás belső indítékait ennél pontosabban és szebben nehéz megfogalmazni. A haláleset után való 7. héten lehet elmenni a tudósasszonyokhoz, addig a lelkek nem jelentkeznek nála. A felkeresést kiváltó közvetlen indíték lehet pl. valakinek a hirtelen halála a családban, rokonságban.,,Muszáj elmenni, mondják, mert a halott elkészült és el kell menni." Ezenkívül a tudóska felkeresésének leggyakoribb okaként a lélek, a halott lelkének (szlovákul mrtve) visszajárását említik. „Lélek jár a házban. Észreveszik, hogy zörög, járkál. Addig jár haza, amíg el nem mennek a tudósasszonyhoz." Ritka volt régen - beszélik —, hogy a halott lelke meg ne jelent volna. Napjainkban ilyen esetről nem tudnak. Mŕtvy domu priSol. Visszajöttek megnézni valamit, vagy sajnálták a hozzátartozóikat. A visszajáró mrtvyi sokszor azonosítani is lehetett. „Nem tudtam elmenni az unokám temetésire, el volt törve a lábom. Éppen érettségizett volna, mikor meghalt. 7. Vö.: KRUPA A. 1974. 279. A jós veštec megnevezését Répáshután nem használják. 8. A novaji asszony, a répáshutaiak novajska žena-járól DIÓSZEGI V. írt tanulmányt. DIÓSZEGI V. 1956. 9. Gyűjtésem idején, 1979 tavaszán vetítette a televízió MOLDOVÁN D. filmjét a putnoki halottlátó asszonyról. A film nagy hatással volt a répáshutaiakra is. A film hangvételét elítélték, s sérelmezték a halottlátó működésének betiltását. 10. A hosszabb idézetek helyi adatközlőimtől valók. 334 .
