Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Krupa András: Születési és házassági szokások

3. kép. Répáshutai adatközlőnk, a 73 éves Fürjes Józsefné Sir Emilia. Krupa András felvétele, 1979. 4. kép. Az egykori répáshutai bábaasszony, a 79 éves Lubai Jánosné Tóth Erzsébet. Krupa A ndrás felvétele, 19 79. A természetfeletti lények, a szemmel verés elhárítása. Kezdettől fogva védekeztek a különböző rossz szellemek (plani duh), természetfeletti lények, a szemmel verés (z oči J ellen. Élénk még a hitük az elcserélt gyerekkel kapcsolatban is. Különösen három természetfeletti lény hajthatta végre: a bohinka, a vodna baba, az erdzibaba. Róluk legtöbb adatközlő azt állította, hogy egy lényről van szó: To se take jednake sicke. (Ezek mind olyan egyformák.) To je ozaj jedno. (Hiszen az egy.) Az anya nem hagyhatta el gyermekét, míg nem volt az avatáson, ill. míg meg nem keresztelték. Ha elhagyta volna, azonnal kicserélték volna (vičarali). Ezért raktak a csecsemő kispárnájára megszentelt olvasót (patrički posveťene), ill. a párnájába fokhagymát (cesnak), hogy távol tartsa a rossz szellemeket. Doňesli dajaké spätne a pekne vzali. (Valami csúnyát hoztak, a szépet elvitték). A nagyfejű gyereket kicserélt gyereknek tartották, mely „sikerületlen, s nem való a világra" (néni vidarene, ňeňi na svet suce). A rossz szellem ellen úgy is védekeztek, hogy a konyha268