Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Krupa András: Születési és házassági szokások

SZÜLETÉSI ÉS HÁZASSÁGI SZOKÁSOK KRUPA ANDRÁS A Bükk belsejében megbúvó Répáshuta szlovák lakói szokásvilágának alakulását különösen befolyásolta gazdasági helyzetük, természeti környezetük, s az ezzel szorosan kölcsönhatásban levő szociális viszonyuk. Látszólag felesleges hangsúlyozásnak tűnhet ez a bevezető mondat, hiszen ezek a tényezők minden település, etnikai egység szokásvilágában egyaránt fontos, mondhatni: lényegi befolyásoló elemek. Répáshuta népének szokásrendszerében azonban rendkívül feltűnő, szinte kizárólagos a szerepük. Vonatkozik ez a legutóbbi évtizedeket megelőző korszakra éppúgy — amelyet leegyszerűsített fogalmazásban a szegénység időszakának tekinthetünk —, mint napjainkra, melyeket a fokozódó jólét, a civilizáció és az urbanizáció hatása jellemez. Mind a születési, mind a házasodási szokások erőteljesen alkalmazkodtak Répáshuta ezen gazdasági, természeti és szociális (korábban zord, ma kedvező) körülményeihez, ez adja egyik legfontosabb sajátosságukat. Etnikai szempontból abban rejlik sajátosságuk, hogy a községben a települési és migrációs folyamat során történelmileg többféle nemzeti-etnikai elem (cseh-morva, német, szlovák, ruszin és magyar) keveredett, s e kohéziónak az eredménye a szokások ma gyűjthető tartalmi—nyelvi képe.

1 A szokások pedig napjainkban Répáshután is — a hazai integrálódott fejlődés következtében — az átalakulásnak, az elhalásnak abban az áramában leledzenek, mint az ország más tájain, de ugyancsak egyik jellemző sajátosságuk, hogy e településen mintha késleltetett vagy megkésett fázisban lennének: úgy tűnik, jobban konzerválódtak, a változás, az átalakulás menete mintha lassabb, kevésbé erőteljesebb, s mintha a továbbélés, a regenerálódás pedig dinamikusabb lenne. A születési szokások látszólagos töredékessége, jellegtelensége, az egyszerűség, a szimplaság jelensége nemcsak a hagyományosan értelmezett szokások már ismert elhalási tendenciájának a következménye, hanem az említett gazdasági és szociális tényezők goromba legyaluló, kiapasztó hatása is, különösen a szűkös szegénység, a nélkülözés, a felszabadulást megelőző, sokszor sivárságot, kilátástalanságot tükröző vigasztalan életmód terméke. Ugyanakkor a lakodalmi szokásokban egyfajta kivirágzásnak lehetünk szemtanúi, a felszabadulás előtti lakodalom szerkezete, tartalma alig változott, sőt vitálisabb, gazdagabb lett. Benne a közösség részvétele aktív, örömteljes. Mintha most szeretnék kiélni magukat, mintha a korábban visszatartott energia, melyet az 1. DIVICANOVÁ, A. 1980. 121.: szerinte a cseh, német telepesek Morvaországból, a szlovákok Kelet-Szlovákiából, ül. Észak-Nógrádból települtek ide. KOLODZEY Z. 1970. 39.: A szlovák és a német telepesek a XVIII. században a diósgyó'ri uradalom meghívására érkeztek. 257 17 Répáshuta