Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)
Bakó Ferenc: Település és népi építkezés
IRODALOM BAKÖ F. 1968. Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. A Néprajzi Múzeum Füzetei 35. sz. Bp. BAKÖ F. 1978. Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Bp. HILLEBRAND J. 1935. Magyarország ó'skőkora. Archaeologia Hungarica XVII. Bp. SIPOS I. 1958. Geschichte der slowakischen Mundarten der Huta- und Hámor-Gemeinden des BükkGebirges. Bp. Központ Statisztikai Hivatal 1950. 1949. évi népszámlálás. 4. k. Bp. Központi Statisztikai Hivatal 1963. 1960. évi népszámlálás. 8. k. Bp. Központi Statisztikai Hivatal 1972. 1970. évi népszámlálás. 11. k. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adatai. I. Bp. Magyar Néprajzi Lexikon II. Bp. 1979. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 42. k. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Bp. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 83„ k. Az 1930. évi népszámlálás. Bp. Schematismus Venerabilis Cleri Bioecesis Agriensis, ad annum Jesu Christi 1827, 1848, 1860, 1865, 1869, 1880, 1890, 1897, 1898, 1900, 1914. VERES L. 1978. A Bükk hegység üveghutái. Borsodi Kismonográfiák 7. sz. Miskolc. VERES L. 1980. A bükki szlovák falvak településtörténeti vázlata. In: VIGA Gy. (szerk.): Nemzetiségi falvak a Bükk hegységben. Néprajzi vidékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. II. Miskolc. 15-25. VIGA Gy. 1980. A Bükk hegység szlovák meszeseinek kereskedő útjai az Alföldre. Ethnographia XVL. 252-258. FÜGGELÉK Régi házak - régi emlékek Az építkezés előzményei 1923-ban nősültem, 1924-ben építettük ezt a házat. Csak egy szoba és konyha volt, mellette istálló. Az istálló nagyon fontos volt, mert tartottunk borjút, marhát, aztán eladtuk. Abból lehetett egy kis pénzt csinálni. Fuvaroztam is, de mikor megnősültem, a fogatot eladtam, abból csináltattam a házat. Meg azért is el kellett adni, mert utána katonának mentem. Sir Bertalan, született 1902-ben. A falu legrégibb háza A Kossuth utca 24. számú ház a falu nyugati részén van, a Rákóczi utca elágazásában. Igen nagy telekre épült, szabadon álló beépítéssel, vagyis a ház körüljárható. A mestergerenda vésett felirata szerint 1889-ben épült, majd 1924-ben leégett és a ház mai képét a tűz utáni helyreállítás alakította ki. Tetején addig zsindely volt, akkor cserepezték először. Nyeregtetejét ma is cserép fedi. Falazata fehér, darabos mészkő, amit 1943-ig meszelni szoktak, de akkor a hatóság légiveszély miatt elrendelte, hogy festeni kell és azóta sárga a fal. Az ablakkeretek fehérek, az ajtók zöldek. A régi kis ablakokat 1930 körül cserélték ki nagyobbakra. A ház keskeny végén és oldalán homlokzatai egyszerűek, díszítetlenek. Az oldalhomlokzat előtt keskeny eresz húzódik. A lakás három helyiségből áll. Az első a tiszta szoba, az „első ház", szlovákul predna hiza, a második a konyha vagy pitvor, a harmadik a tulajdonképpeni lakószoba, a „kis ház" vagy mala hizka. A ház végén van az istálló, szlovákul mastal. 1952-ben a fiú leszerelt a katonaságtól és ide, ebbe a házba költözött. Ekkor megszüntették a konyhában levő szabadkéményt és a helyét lepadlásolták. Jelenleg még az első és a hátsó szobában deszkás mennyezet van, amit mestergerenda tart. 1952-ben csak a szobában volt boglyakemence, búbos", a hátsó szobában „Sparhét", rakott tűzhely állt. Az istállóban két ló vagy három ökör fér el. A szénát az istálló padlásán tartották, ezért felette a tetőn szénahányó ajtó, szlovákul sklopec van. 121
