Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Bakó Ferenc: Település és népi építkezés

hután mindenesetre hiányzik a környék palóc és matyó falvaiban általános „had"formáció a családon belül és általánosságban hiányzik a nagycsalád is, mint településformáló erő. Répáshután ezt a belső, a falusi társadalmon belül működő erőt történelmi folyamatok és etnikailag meghatározott migráció helyettesítette. Az 1790-ben létesített, első répási üveghuta szakmunkásai lehettek azok a részben német nevű telepesek, akik a mai Lenin utca (az északi patakvölgy házsora) keleti oldalán építkeztek. Vagy férfi vagy női ágon itt laknak a következő háztulajdonosok: Stuller (1790 óta), Makó (1798 óta), Sproch (1811 óta) és Offenthaller (Orenthál 1828 óta). Német eredetű család még itt a Fridel, de beköltözésük idejét nem ismerjük. Magyar eredetű a Béres és a Makó, szlovák pedig a Sipula, Mikesz (Mikecz), Stodola és Orliczki.

22 A magyarok közül a Béres valószínűleg vőnek jött valamelyik régi hutás családba, a Mikesz, Stodola, Makó, Orliczki és Sipula családok pedig valószínűleg Gyertyán-völgyből költöztek át a falu végén a legszélső telekre, amint ezt a helybeli öregek már említették. Ugyancsak az első hutások közé tartozhat a falu közepén lakó Fridel család 6 házban és a település nyugati szélén lakó Sir család 3 házban.

2 3 A Sirék egykor módosak lehettek, mert nagy telkeik vannak és Gyertyán-völgyet is ők építették. Nevük először 1828-ban fordul elő Répáshután (Schir). 1903-ban többnyire minden család külön házban lakott Répáshután, és ez ma is így van. Mindössze négy házat tüntet fel a telekkönyv, ahol minden esetben négy-négy család élt. Közöttük három családot az északi pataksoron találunk, vagyis azon a falurészen, ahol az első települők, az egykori szakmunkások házai voltak, egyet pedig a település nyugati szélén, a többinél gazdagabbnak tartott Sir család egyik ágaként. Ez a jelenség arra utal, hogy a múlt század végén Répáshuta társadalmi életében mégis szerepet játszott a nagycsaládrendszer, mert négy család együtt lakása csak úgy indokolt, ha egykor közösen is gazdálkodtak. Ez a családforma azonban csak a lakosság bizonyos rétegére korlátozódott. A falu telekformái változatosak, többfélék, mint ahogyan az egyes falurészek is különböző időkben és körülmények között keletkeztek, Az alapvető telektípusok: a megosztott, kettős telek, a táblatelek és a szalagtelek mind megtalálható Répáshután és az alábbiakban néhány példán mutatjuk be ezek formáját és beépítésének, használatának módját. A megosztott típusú telkek udvarai a Lenin utca keleti oldalán sorakoznak, az út és a sziklás hegyláb között. Az út nyugati oldalán mintegy 200 négyszögöles kertek húzódnak, az előbbi udvarok tartozékai, ahol veteményeket vagy takarmányt termeltek. A telkekhez a falutól északra szántókertek is tartoztak. Ez a típus a magyarországi kétbeltelkes, megosztott települési mód egyik változata, amit nem belső fejlődés, hanem uradalmi rendelkezés, szabályozás hozott létre. E legrégebbi telektípusra, az északi patak sorának telkeire két példát mutatunk be. Az egyik a Lenin u. 8. számú udvar, amihez újabban a 6. számú is tartozik; a másik a Lenin u. 30. számú udvar. Formában mind a kettő megegyezik, a szűk kis lakóudvart az úttest választja el a hozzájuk tartozó kerttől. Mindkettő az utca felé nyitott kerített 22. SIPOS I. 195 8. 44-45., 49.; VERES L. 1978. 32. 23. SIPOS I. 1958. 55. 105