Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Bakó Ferenc: Település és népi építkezés

A temetőtől északra egykori krumpliföldek fekszenek, amiket a hutában lakók műveltek meg. A földek egy nyugati-északnyugati fekvésű domboldalon vannak, teraszos művelés nyomaival. Ennek közelében az út bal oldalán, útelágazás mellett bozótos terület: a huta maradványai. Felmenő falak már nem látszanak, egyedül a pince bejárata, ajtó nélkül. A hutahely mellett volt a Schusselka család lakóháza és egy hosszú ház, amiben a munkások laktak. E két építményből már semmi sem látszik. A hagyomány szerint a múlt században még két ilyen hosszú munkásház volt a hutában, a krumpliföldek közelében. Itt, a dombon állott a harangláb is, harangszóval az időt jelezték és itt volt a két kút is, egy gémeskút és egy forrás. Egy kis mellékvölgyben tekepálya (kolkárňa) volt, itt szórakoztak a munkások. Répáshuta kezdetben kettős patakmenti, egy utcasoros település volt, ami három irányba fejlődött tovább. A múlt század második felének viszonyait csupán a két katonai térképfelvétel ábrázolásából ismerjük. Az 1853. évi első felvételen 28 építmény ismerhető fel, de ezeknek csak egy része falusi lakóház, a többi uradalmi és gazdasági épület. Az kétségtelen, hogy a házak a két patak összefolyásától északra és nyugatra állnak. Az északi völgyben a keleti soron áll 9 ház, melyek közül 2 az útra merőleges, a többi azzal párhuzamos. A nyugati soron mindössze 3 épület van - itt egyébként általában kertek terülnek el -, ezek talán gazdasági épületek (istállók). A nyugati patak völgyében a kereszteződés mellett egy kert látszik 6 kisebb épülettel, innen nyugatra a déli oldalon 6, 102 5. kép. A hutabérlők családi sírjai, Gyertyán-völgy 6. kép. Sztraka Géza „erdőlegény" síremléke