Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Galuska Imre: Nyomtatás Kesznyétenben

NYOMTATÁS KESZNYÉTENBEN Galuska Imre A kalászosokból való tömeges szemnyerés három módja - nyomtatás, géplés és kézi cséppel történő csépelés - közül, melyek részint egymást váltották az idők folyamán, részint pedig egymás mellett, párhuzamosan folytak, ezúttal a nyomtatást Örökitem meg. A gabonaszem nyerésének mind a három előbb sorolt módját a "cséplés" szó alá lehetne fogni. Egyébként ez a szó: cséplés, csiplis nálunk még eléggé passziv szó. Választékos, "hivatalos" iz van rajta. Máskülönben csak a cséplés munkáját jelenti egyedül. Viszont c stpelni csak csippel - 'kézi cséppel' - szoktak. A vele folyó munka csipeis, mely névből az -e hang sohasem hiányzik. Hogy a gépi cséplés nem szoritotta ki egy évről a másra a nyomtatást, különféle okai voltak. Nem volt elegendő lovasgép, de kivált majd tüzesgép eleinte. A tizennégyes háború alatt a benzines motorhoz nem volt elegendő üzemanyag, de nem volt munkáskéz sem elegendő a csépléshez, viszont a nyomtatáshoz szükséges munkaerő kitellett esetleg a családból, vagy ha nem is, hát szomszédságból-segitségből, - és nem kellett kiadni géprészt sem. A kézi csép alá nem kerülő gabonát - rozsot továbbra is csak nyomtatni kellett, mert nagy szalmája miatt a lovasgép nehezen vagy sehogysem tudott volna vele elbánni. Vé-125-