Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Dobosy László. Ózd régi települése

ÓZD RÉGI TELEPÜLÉSE Dobosy László I. A település Ozd község a Hangony patak völgyében délről betorkolló szűk völgy kijárata előtt alakult. Két hegy között a Hangony felé, észa­ki irányban szélesedő, 150-300 méternyi sik területen épült a köz­ség. Középen délről északi irányba folyik az Ózdi patak. E terep­viszony meghatározó volt a falu kialakulásában. Mint völgyi telepü­lés kény szeritette az itt letelepedőket a zárt faluforma, a szabá ­lyos falutipus betartására s igy alakult ki, a még ma is jól érzé­kelhető soros falu. A régi Ózd településénél, utcaképénél ezt ma is jól megfigyelhetjük. A település viszonyainak vizsgálatánál mint legrégibb dokumen­tum, az 1784-ben készitett első katonai felmérés állt rendelkezé­semre. E térképen az épületek jelölése bizonyítja, hogy a falu ek­kor fésűs beépítésű, soros utcaképet mutató csűrös település /l. kép/. A térképen 36 lakóház és 19 csűr jelölését találtam. A má­sik dokumentum az 1858-ban készitett katonai felmérés térképe. Mutatja, hogy a közben eltelt 74 év alatt lényeges változás nem volt a község településében, bár a Kétutköze dűlőben megépült a vasgyár és Karúban m egnyitották a szénbányát. Az emiitettektői lényegesen tökéletesebb az 1873-ban készült "Bánréve-nádadi vaspálya Ózd-Karu szárnyvonal térképe". A telkek e térképen -7-

Next

/
Oldalképek
Tartalom