Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Nagy György: Régi lakóházak berendezése Karcsán

a duplaajtó. Legtöbb helyen csak a külső, a bejárati ajtó volt dupla, az ajtófél pedig olyan széles volt, mint maga a fal. A külső ajtó kétszárnyú, ezt nappal kinyitva tartották, csak éjszakára zárták be. A belső ajtó egyszárnyú volt és a felső része üvegezett. Ha az elsőházra is ilyen széles ajtófelet szereltettek, akkor az ajtófél egyik felső betétje helyére kis szekrénykét épitettek be, s a betét volt a szekrényke ajtaja. Az elsóház bútorzata. Az elsőház a lakás utcára néző részében volt, azért is nevezték elsőházn

ak. Ennek a szobának általában három ablaka volt . Az utcára néző falon kettő, mig egy az udvarra nézett. A két ablakos fallal szemközti falon volt a szoba bejárati ajtaja. Ha a lakás bejárati ajtaja keletre nézett, akkor a szoba bejárati ajtajától balra állt a fűtőberendezés, a kabola, a sarokban. Ha nyugati volt a bejárati ajtó, akkor viszont a szobában jobboldalon volt a kabola az északra néző homlokzatú lakásoknál. Ha a lakás homlokzata délre nézett, a keleti fekvésű lakásoknál a szoba fűtőberendezése az ajtótól jobbra volt, a nyugati fekvésű lakásoknál pedig balra. Vagyis mindig a lakás belső oldalára került a fűtőberendezés /9. kép/. A kabola vályogtéglából rakott kup alakú kemence volt, körül padkáv

al. A belső oldalon volt a sut. A sut és a padka a gyerekek és az öregek helye volt, amig az eisőházat lakószobaként használták. A kabola fütőnyilása lehetett kint a pitvarban, de lehetett bent a házban is. Nálunk legalábbis mindkét fajta fütőnyilás megtalálható volt abban az időszakban. A kabola felett a gerendához szögezve lógott a szárajtórud, amelyre fonalat, ruhát raktak szárit ani, de sertésvágás után ezen száritották a kolbászt is, mielőtt azt a füstre akasztották volna. • - 30 -