Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Nagy Géza: Társasmunkák Karcsán

ják a családot. A család süteménnyel, borral kínálja a virrasztókat. Amikor 11-12 óra felé jár az idő,a virrasztók elköszönnek és hazamennek. A sir kiásásában a szomszédok, rokonok vesznek részt. Hivás itt nincs, a segítők maguk jelentkeznek a halottas háznál. Innen indulnak a temetőbe, majd amikor végeztek a sirásással, újra megjelennek a halottas háznál. A hozzátartozók étellel, itallal kínálják meg a sírásókat. Ugyancsak segít seggel történik a temetési előkészület is. Rendszerint ebédet, vacsorát kell adni a messzebbről érkezett rokonságnak. A család ilyenkor nem na gyón érkezik a főzés gondjával törődni, ezért ez teljesen a szomszédok gondja. Ezek főznek, tálalnak a halottas háznál. Amikor a halottat kiviszik a temetőbe, szintén 1-2 szomszédasszony marad a halottas háznál. Ezek rendet tesznek, elrendezik az asztalokat, székeket, mert a temetés után még halotti tort ülnek. A halotti toron a férfiak vesznek részt. A torra a temetésen történik a meghívás. Amikor összejönnek énekelnek, majd az első pohár bor felvétele előtt hangzik el egy vigasztaló köszöntő. A férfiak itt 1-2 óráig énekelnek, beszélgetnek, majd hazamennek. 9. Jószágbetanitás Ugyancsak a közösen végzendő munkához tartozott. Általában a tél végén került sor a tinók járomhoz szoktatására. A gazda szólt 2-3 jóemberének, s ezek segítségével járomba fogták a tinókat, majd elindultak vele a határba. Amikor már egy kicsit törődtek a tinók, akkor terhelték a szekeret /trágyát -258-