Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)
Nagy Géza: Társasmunkák Karcsán
szédok, a menyasszony barátnői is. A sütemények készitését A-S segítséggel végezték. 2-3 nappal a lakodalom előtt megkezdt ék a levestészták gyúrását és a csigacsinálást. Ezen már nemcsak a szakácsasszonyok vettek részt, hanem a szomszédasszonyokon kivül a menyasszony barátnői is. Igáz, ez nem nappal történt , anera est efelé kezdődött, és ha nem végezték el egy este a munkát, akkor másnap este folytatták. Régen is szokás volt és még ma is az, hogy a meghívottak, a lakodalmi vendégek a lakodalom előtti héten elvitték az ajándékot a lakodalmas házhoz. Régen egy szakajtó lisztet, néhány tojást és egy tyúkot vittek. Ma ugyanezt és ezenkívül a zsírtól a fűszerekig, a lekvárig, a cukorig még sok mindent. A lakodalom előtti estén vágták le és tisztították meg a baromfit, hogy másnapra minden készen álljon. Ezen is 10-15-en vettek részt a rokonságból. A lakodalomban a férfi segítségnek is megvolt a maga külön szerepe. A lakodalom előtti napon a férfiak végezték el a sertés vagy borjú levágásával kapcsolatos munkákat egészen a feldarabolásig. Ugyancsak a férfiak állították fel a lakodalmas ház udvarán a lakodalmi sátrat és rendezték be asztalokkal és ülőalkalmatossággal. A segítség munkája nem ért véget a lakodalom napjával, szükség volt rá a lakodalom után is. Le kellett bontani a sátrat, rendbe kellett tenni a konyhán mindent és a kölcsönkért bútorokat, edényeket is vissza kellett vinni a gazdájának. Ez a segítség - mint az előbb is mondtam már - köt élező jellegű volt, és nem is nagyon vártak hívásra, hanem mentek hívás nélkül is azok, akik kötelességüknek érezték a segítségnyújtást. -255-