Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Kelemen Imre: Komaság és keresztelő Hétben

szegény pedig azzal dicsekedett, hogy az ő komája nem is akárki, módos ember. Ha szegényebb volt a koma, akkor segitett a gazda­gabb komájának az aratáskor, hordáskor és más mezőgazdasági munkálatoknál. Illett segiteni. Héthy Barna, aki cipész volt, tehát anyagilag jobban állott, mint a keresztgyereke szülei, akik szegényparasztok voltak, néhány hold földön gazdálkodtak, sok­szor pénzzel is kisegítette őket. Bonyolult összetétele van társadalmi vonat kozásban a koma­ságnak. A komaság vizsgálata során lehetőség nyilt arra, hogy községünk társadalmi, gazdasági, vallási, stb. componenseit elemezzük. Érdekes téma volna, immár némi betekintés és is­meret alapján egy későbbi dolgozatban megírni, községünk tár­sadalmi rétegződésének struktúráját. Mindenekelőtt ugy hozzá­nyúlni ehhez a rendkívül érdekfeszítő témához, hogy érintenénk a szociáletikai kérdéseket és a megoldásra való törekvéseket is. Keresztelő A keresztelés nagyon fontos mozzanat az újszülött életében. Ettől kezdve válik kereszténnyé, eddig pogánynak tartják. Igye­keztek is az újszülöttet mentől hamarabb megkeresztelni. A ke­resztelési anyakönyvek tanúsága szerint az ujszülöt tet már másnap keresztvíz alá tartották. Az iker gyermekeket még a születés napon megkeresztelték. Nyilván az iker gyermekek fejletlenebbek voltak - ami elképzelhető - igy igyekezni kel­lett, nehogy kereszteletlenül haljanak meg. Olykor mégis elő­- 208-

Next

/
Oldalképek
Tartalom