Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)
Kelemen Imre: Komaság és keresztelő Hétben
vallású volt. Azt is elmondotta, hogy a gyerekágyas asszonyt kb. két hétig mindennap meglátogatta. Hol gyalog, hol szekéren utazott, hogy láthassa komaasszonyát . A prédikátorok is derekasan kivették részüket a keresztszülővállalásból. Serki István /17731780-ig lelkészkedett Héten/ 30 kereszt gyermeket vállalt. Természetesen a felesége Török Erzsébet volt a keresztanya. Szepsy János, aki Serki István után következett 11 keresztgyereket vállalt. Az ő esetében is a felesége Borzi Eszter volt a keresztanya. Még ma is emlegetik az idősebbek, hogy Lőkös Lajosné, született Héthy Klára 17 keresztgyermeket vállalt. Természetesen a férje volt a keresztapa. 1879-ben kötöttek házasságot és 1881-ben már mint keresztszülők vannak bejegyezve a keresztelési anyakönyvbe. Volt olyan esztendő, mikor két alkalommal szerepelnek keresztszülőként. Ilyen év az 1887-ik, 1901-ben Lőkös Lajos a férj 45 éves korában meghal, igy a megözvegyült asszony már nem vállalt több keresztanyaságot. Az esetek kb. 95 %-ban férj és feleség volt a keresztszülő. Talán a házas állapot is még inkább kifejezésre kivánta juttatni azt, hogy a keresztszülőség is szülőség! A hétiek még azt is elmondották, hogy Lőkös Lajosék még cigány gyermeket is fogadtak keresztgyermekként. Ámbár ennek az állitásnak az anyakönyvek nem adnak igazat. Feltűnő esetükben az, hogy kb. csak azonos társadalmi rétegből és foglalkozást üző, tehát földmüvesekkel kötöttek komaságot. Pl. cseléd, vagy napszámos, stb. szülők gyermekeit nem fogadták el keresztgyerekként. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy a komák egyike vagy másika talán jóval szegényebb volt Lőkös Lajoséknál. Hiszen Lőkös Lajosék földbirtokosok voltak, gazdagok voltak. A régiek még emlé-